1282 talált cikk az alkalmasság kifejezésre

Kérdés: Alvállalkozónk kizáró okok hatálya alá került a szerződés megkötését követően, és még több mint másfél év van hátra a szerződéses jogviszonyból. Mit tehetünk, illetve mit kell tennünk ebben az esetben?

Kérdés: Egy megnyert építési beruházási pályázat során szerződéskötés előtti stádiumban állunk (alvállalkozó nem lett megjelölve). Időközben úgy alakult, hogy szükséges lesz alvállalkozó bevonása a kivitelezés során. Milyen feltételekkel lehet az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozót bevonni a kivitelezés során?

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?

Kérdés: A vonatkozó kormányrendelet – 310/2011. – szerint vannak olyan kizáró okok, melyeknek hiányát nyilatkozattal kell igazolni. Gyakori, hogy az ajánlatkérők minden indok nélkül különféle levezetéseket, háttériratokat kérnek tőlünk hiánypótlás keretében a nyilatkozat alátámasztására. Ezt megtehetik? Mi értelme van így a kormányrendelet előírásának?

Kérdés: A kiírás szerint lehetőség van részajánlattételre, mi három részre szeretnénk ajánlatot tenni. Ebben az esetben elegendő-e, ha csak egy ajánlatba csatoljuk az alkalmassági feltételek meglétének, illetve a kizáró okok hiányának az igazolásait, és a másik kettőben utalunk erre?

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?

Kérdés: Az ajánlat benyújtását követően van-e arra lehetőségem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozó igénybevételét bejelentsem?

Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért arra, hogy van-e folyamatban változásbejegyzési eljárás cégadatainkkal kapcsolatban, illetve nyújtottak-e be változásbejegyzés iránti kérelmet. Erre miért van szükség, ha úgyis ellenőrzi a cégállapotot az ajánlatkérő? Rendelkezik erről az igényről a Kbt. vagy valamelyik végrehajtási rendelete?

Kérdés: Ha a bankszámlánkon sorban állás volt, az kizáró ok? A negatív mérleg – veszteségesség – kizáró ok?