5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Kérdésünk a hiánypótlással kapcsolatos, nevezetesen: hányszor kell kérni a pótlást, ha ismételten hiányos az ajánlat?

Kérdés: Árubeszerzés esetén az ajánlattevő irreálisan alacsony árat határoz meg a termékre, s arra hivatkozik, hogy az a termék nála évek óta elfekvő készlet, s szeretne megszabadulni tőle, ezért ad irreálisan alacsony árat. Ez az indoklás elfogadható-e?

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltató járműparkjának karbantartását túlnyomórészt saját műhelyben végzi. A szükséges alkatrészeket az igény felmerülésekor szerzi be (2004-ben például 302 alkalommal), raktárkészlete nem jelentős. Az alkatrészeket különböző helyeken, az adott típushoz, márkához éppen az adott alkatrésszel rendelkező partnertől veszi meg (2004-ben 46 partnertől), telefonos egyeztetés alapján. Az év végi beszerzési statisztika alapján 2004-ben a beszerzett alkatrészek értéke meghaladta az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát. Típusonkénti összesítésben azonban ezt a határt egyik sem éri el, márpedig a legtöbb alkatrész típusfüggő. Hogyan tud megfelelni a cég a közbeszerzési törvény előírásainak ebben az esetben?

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?

Kérdés: Építési beruházásra indított nyílt közbeszerzési eljárás eredményhirdetését az eredetileg megadott időponthoz képest 30 nappal elhalasztotta az ajánlatkérő. Így a befejezési határidő december 15-ére módosult. Mivel útépítésről van szó, az időjárás miatt a munka nem fejezhető be. Kérdésünk: Megköthetjük-e a szerződést 2006. május 31-ei teljesítési határidővel, vagy csak december 15-ével, és kell-e a szerződést módosítani?