Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdés pedig az árubeszerzés vonatkozásában azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk esetében írja elő egyértelműen az egybeszámítást. Az Európai Unió Bírósága azonban ennél kiterjesztőbben értelmezi azt, azaz jelentősége van annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alapján amennyiben a tervezés során egyértelmű, hogy eléri az értékhatárt az egybeszámítandó beszerzési érték, nincs jelentősége, hogy a tervben szerepel-e vagy sem. Mivel minden beszerzést figyelembe kell venni a tervezés során, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer - mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban -, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintos termék leválasztására, hiszen akkor elvileg további értékhatárokat kellene meghatározni annak érdekében, hogy az egybeszámítás alóli mentesülés határait alkalmazni tudjuk. Mivel ilyen köztes egyéb értékhatár nincs, így az egyébként logikátlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben szigorúbb eljárásrendet kell követni. A részekre bontás tilalma nem csak és kizárólag a Kbt. 19. §-ának szabályai alapján történhet. Az Európai Unió Bíróságának számos döntése foglalkozik a részekre bontás tilalmával, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni.A Kbt. egybeszámítási szabálya pedig a közbeszerzési becsült értékére vonatkozik. A 19. § (3) bekezdése alapján, ha egy építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Becsült érték meghatározása a 44/2022. kormányrendelet szerint

Kérdés: 2022. január 1-jén hatályba lépett a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése által rögzített becsült érték az eljárás becsült értékét vagy az egybeszámított becsült értéket jelenti? Például: iskolaépület felújításának becsült értéke 332 millió forint, az egybeszámított érték: 787 millió forint. Kell-e az eljárásban alkalmazni a 322/2015. kormányrendelet 34/A. § (2)-(3) és a 27. § (1) bekezdéseit?
Részlet a válaszából: […] ...értéke. A fenti módosítás pedig egyértelműen az önmagában vett becsült értéket, azaz a konkrét beszerzés értékét jelenti, egybeszámítás nélkül. Ha egy szerződés keretében kíván az ajánlatkérő több építési beruházást lefolytatni, abban az esetben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása

Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzatnak a részekre bontás tilalma szabály figyelembevételével nincs további egyéb építési beruházása, melynek további egybeszámítása felmerülhet a kérdés szerinti esetben, azaz csak a fenti két beruházással foglalkozunk a továbbiakban.Figyelembe véve a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Szolgáltatások egybeszámítása építési beruházásoknál

Kérdés: Az (egybeszámított) építési beszerzésekhez kapcsolódó szolgáltatások esetében mely szolgáltatásokra alkalmazható a "hard osztja a szoftot" kalapácsszabály: tervezésre, műszaki ellenőri tevékenység beszerzésére, közbeszerzési szakértő beszerzésére, nyilvánosság biztosítására, könyvvizsgálói feladatok ellátására stb., vagy ezeket a szolgáltatásokat (vagy ezek közül egyeseket) a közös programcél (műszaki gazdasági funkció egysége) összeköti, és egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] Valójában, az azonos projektcél összefogja a beszerzéseket, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden építési beruházást is egybe kell számolni, amikor egy beszerzési tárgy külön projektben kerül beszerzésre. Erre vonatkozóan minden egyes ügyben egyedileg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték - ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
Részlet a válaszából: […] ...azonos formában kerül lefolytatásra, a Közbeszerzési Hatóság határozata alapján. Véleményünk szerint ennek ellenére releváns az egybeszámítás, mert attól, hogy rendkívül sürgős a beszerzés, és hirdetmény nélkül indítja el az ajánlatkérő, úgy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a értelmében a kérdésben jelzett beszerzési tárgyak kivételnek minősülnek.A kivétel esetében is figyelembe kell ugyanakkor venni a részekre bontás tilalma szabályt.A 111. § f) pont alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
19