"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […]  A közszolgáltatók esetében történő "kiszervezésilehetőségről" az új Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.A törvényt nem kell alkalmazni, ha– az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatóiszerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Új törvény hatálya, alkalmazása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a következő jogszabályhelyet: 116. § (1) "E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely a) a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy b) ..." Az "eltérő cél"-t hogyan kell értelmezni? Ugyanazt jelentheti, mint a régi megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés a közszolgáltatói szerződést kötő ajánlatkérőkközszolgáltatóként történő beszerzésének lehatárolása szempontjából érdekes. Azértelmezés természetesen attól függ, hogy kettős jogalanyról van-e szó, azazpéldául állami tulajdonban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […]  A választ két részre érdemes bontani. Az eljárás soránugyanis nincs lehetőség alvállalkozó cseréjére, mivel megszűnik a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói megkülönböztetés, ennekmegfelelően az ezen kívül eső harmadik személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó átminősítése

Kérdés: A későbbiekben lesz-e lehetőség a 25 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó átminősítésére?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. fenntartja azt a megoldást, hogy a 25 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó csak közösajánlattevőként kerülhet bevonásra.A 26. § értelmében, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzésértékének 25 százalékát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Gazdasági és műszaki alkalmasságra vonatkozó iratok nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintés során – a Kbt. 96. §-a alapján – szeretnénk betekinteni a gazdasági és műszaki alkalmasság körében benyújtott iratokba. Megtehetjük-e ezt?
Részlet a válaszából: […]  Igen, megtehetik, hiszen az alkalmasság csak akkor minősülüzleti titoknak, amennyiben azt az ajánlattevő elkülönített módon elhelyezteajánlatában, és üzleti titoknak minősítette.A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőneka 66. és a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó gépjárműbeszerzésnél

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgya gépjármű szállítása, és a gépjárművet az ajánlatkérő vizsgáztatva kéri átadni, akkor a vizsgáztatást végző céget 10 százalék alatti alvállalkozóként meg kell-e jelölnöm az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […]  A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalombantartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá agépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatóságieljárások díjáról szóló 91/2004. GKM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egybeszámítás, a beszerzés éve

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés vonatkozásában az eljárások megindítása azirányadó, azaz az eljárásokat megindító hirdetmények feladása. A jelenleg,2011-ben hatályos egybeszámítási szabályok alapján egy éven belül tehát a 2011.évben indított mellett két eljárás indult 2010-ben. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  A szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések lényegébennem változnak a 2011. évi CVIII. törvényben sem (új Kbt.).Ugyanakkor jelentősebb változások várhatók a szerződésteljesítésével kapcsolatosan.Az egyes fontos változásokat az alábbiakban ismertetjük.– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kizárás 10 százalék alatti alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása miatt

Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet megvásárolta a dokumentációt, de nem indult önállóan az eljárásban, hanem a mi alvállalkozónkként lépett fel – 10 százalék alatti mértékben. Mi nem vásároltuk meg a dokumentációt, hanem az előbbiek szerinti alvállalkozó által megvettet használtuk fel az ajánlattételhez. Az ajánlatkérő emiatt kizárt minket az eljárásból. Jogszerűen tette ezt? Más lenne a helyzet, ha az alvállalkozói közreműködés 10 százalék feletti lett volna?
Részlet a válaszából: […]  A dokumentáció átvételére, illetve megvásárlására vonatkozórendelkezéseket az eljárást megindító felhívásban (hirdetményben) kell megadniaaz ajánlatkérőnek.Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a dokumentációátvétele vagy megvásárlása kötelező, azaz csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Nyilatkozat megtételének ideje a rendelkezésre álló fedezet vonatkozásában

Kérdés: A bontás előtt mennyi idővel kell ismertetnie az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló becsült fedezeteket a közbeszerzés tárgyát illetően?
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény nem írja elő pontosan, hogy a bontás soránpontosan mikor kell a rendelkezésre álló fedezetről nyilatkoznia azajánlatkérőnek. Lényeges szempont, hogy a nyilvános bontás során bármikor, deszintén nyilvánosan és mindezt ledokumentálva kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
41
42
43
87