4465 cikk rendezése:
3931. cikk / 4465 Automatikus igazolás minősített ajánlattevőknél
Kérdés: A minősített ajánlattevők valamennyi eljárásban (megfelelő témájú) automatikusan igazolhatják alkalmasságukat az igazolás csatolásával, vagy csak akkor, ha ezt a kiírás megengedi?
3932. cikk / 4465 Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú cégek kapcsolata a közbeszerzésben
Kérdés: Várható-e a Kbt. módosítása az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek (gazdasági társaságok) közötti szolgáltatásmegrendelés és az ebben kapcsolódó árubeszerzés szabályozása terén – különös tekintettel a közszolgáltatásokra?
3933. cikk / 4465 Engedélyek csatolása kereskedelemben forgalmazott áruk esetén
Kérdés: Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?
3934. cikk / 4465 Értékhatár közszolgáltatók takarítási tevékenységére
Kérdés: Közszolgáltatók esetében a takarítási tevékenységre milyen értékhatár vonatkozik? E tevékenység (takarítás) nélkül az alaptevékenység elvégezhető-e?
3935. cikk / 4465 Közbeszerzés tárgyának jellemzői a becsült érték meghatározásakor
Kérdés: A becsült érték meghatározásakor, az előzetes piackutatás során, a közbeszerzés tárgyáról milyen információk adhatók ki annak érdekében, hogy a becsült érték meghatározásához használható értéket kapjunk, és ne sértsük meg az esélyegyenlőség követelményét sem?
3936. cikk / 4465 Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél
Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
3937. cikk / 4465 Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban
Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
3938. cikk / 4465 Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése
Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
3939. cikk / 4465 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
3940. cikk / 4465 Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
