3014 talált cikk a beszerzési ár kifejezésre

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlatkérő egyéb döntése esetén jogorvoslattal lehet élni? Mit értünk "egyéb döntés" alatt?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?

Kérdés: Hogyan működik napjainkban az e-közbeszerzés?

Kérdés: Hogyan fér össze a közbeszerzés alapszabálya (egyenlő esély – szabad vállalás) azzal, hogy az MVH-s pályázatoknál építési munkánál "ami oszthatatlan teljesítés", a pályázónál kivitelezés, főösszesítés szintjén soronként egyezni kell a pályázati sorokkal? Ami magasabb, azt nem támogatják, ami alacsonyabb, visszaveszik. Hogy lehet így megfelelően dönteni? Csak ha ismert az adat, akkor lehet ilyen árat adni.

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?

Kérdés: Mit jelent az, hogy az eljárásban tilos mindenfajta befolyásolás?

Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?

Kérdés: A 2316. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban felhívom szíves figyelmüket a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2009. 07. 24-i (KE 2009. 86. sz.) tájékoztatójában foglaltakra. Mi az álláspontjuk a kérdésben?

Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?

Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?