Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] A jogkérdés ebben az esetben az, hogy az egyébként nem közjogi szervezet, amennyiben egy adott beszerzési tárgy vonatkozásában többségi részben támogatásból valósul meg, mely támogatás (esetünkben szponzoráció) olyan ajánlatkérőktől származik, melyek klasszikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Verseny újranyitása keretmegállapodásban

Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlattevő esetében a Kbt. sem teszi lehetővé a verseny újranyitását, hanem a 105. § (1) bekezdése értelmében vagy közvetlen megrendeléssel, vagy írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel. A Kbt. 105. § (1) bekezdése eleve utal arra az esetre, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. külön kiemeli az alkalmassági követelmények meghatározása során az esélyegyenlőség követelményét. Ez egyben azt is feltételezi, hogy minden ajánlattevőnek azonos feltételekkel kell megfelelnie a feltételeknek, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az építményi jog 2023. június 24-től része újra a magyar szabályozásnak, mely korlátolt dologi jognak minősül az alábbiak szerint:„5:159/A. § Az építményi jog fogalma(1) Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési tárgy szerinti minősítés az ajánlatkérő felelőssége. A szolgáltatási koncesszió esetében az értékhatárok magasabbak, a szabályozás részben rugalmasabb, így amennyiben az ajánlatkérő nem megfelelően minősíti a beszerzési tárgyat, úgy indokolatlanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bérlet és lízing

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a fogalmak tisztázása szükséges, mert a közbeszerzés fogalmi rendszere gyakran eltér a hétköznapi fogalmak jelentésétől; ez különösen a bérlés értelmezése kapcsán vetődik fel, amelyre sokan elsőre szolgáltatásnak tekintenek. A Kbt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Verseny generálása

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Kbt. 58. §-a rögzíti. Az 58. § (2) bekezdése szerint a műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés nem keretmegállapodás keretében történik, tehát nem egyedi megrendelésekkel valósul meg abban a formában, hogy az ajánlatkérő elkülönített módon fokozatosan „hívja le” a keretmegállapodásban meghatározott mennyiséget részben vagy egészben. Mivel egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A becsültérték-számítási szabályok azonosításához elsőként a közbeszerzési tárgy kategóriát szükséges meghatározni.A Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pontja alapján építési beruházásnak minősül a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Részteljesítés referenciaigazolás során

Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21/A. §-a az alábbi rendelkezést tartalmazza:„21/A. § A 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
2
3
45