Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...egy közbeszerzés körébe tartozónak tekinteni, és ezért értéküket egybeszámítani.Az indokolás azonban – alátámasztva az Európai Bíróság ítéleteivel – az alábbi értelmezési környezetet alakította ki.1. A beszerzés egységének megítéléséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint közlünk részleteket, és kommentáljuk is azokat.Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a kapcsolódó bírósági gyakorlat értelmében a műszaki-gazdasági funkcionális egység az irányadó szempont. A C-16/98. számú, valamint a C-547/10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Egy ingatlanhoz kapcsolódó beruházások egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő ingatlanán építési beruházásnak minősülő munkákat kell elvégezni. Ezek műszakilag teljesen függetlenek egymástól, külön szerződés alapján, más-más vállalkozóval végeztethetők el. A két munka kivitelezésére pénzügyi lehetőség miatt egy éven belül kerül sor. Egybe kell-e számítanom a két szerződés értékét csak azért, mert egy ingatlanhoz kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...is képes lenne elvégezni a tevékenységet, akár a régi egybeszámítási szabály alkalmazása során, az irányelvi környezet és az Európai Bíróság esetjoga (C.-16/98.) egyértelművé tette, hogy olyan tényezők, mint az ugyanazon ajánlatkérő személye, vagy hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában

Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően elő­írt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] ...külön igazolást, úgy el kell fogadnia az ajánlattevő saját nyilatkozatát. Amire egyedül lehetőség van, az a szerződésszegő magatartás bíróság általi megállapítása. Ez az egyetlen eset, melynek során a közbeszerzésben is jogkövetkezménye lehet a teljesítés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Bírság – mint kizáró ok – egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás miatt

Kérdés: Kizáró oknak minősül-e a jelenleg hatályos Kbt. értelmében, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság cégünkkel szemben jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki, melyet a bíróság is jóváhagyott? (A Kbt. kizáró okai között erre nem találtam szabályt.)
Részlet a válaszából: […]

A kizáró okokat a Kbt. 56. §-a taxatív módon felsorolja. Amennyiben az ott felsorolt esetek egyikét sem jelenti a bíróság által hozott helybenhagyó döntés, akkor ez a határozat nem jelent kizáró okot a közbeszerzési ajánlattétel során.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Cégkivonat csatolásának indokoltsága

Kérdés: Meddig kell még cégkivonatot csatolni, ha az az ajánlatkérő számára hozzáférhető?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki– végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csőd­eljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól;– a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti;– a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.A (2) bekezdés szerint, ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Változásbejelentési kötelezettség az Alkotmányvédelmi Hivatal felé

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet alapján, ha a cégellenőrzési kérdőív tartalmában változás áll be a felülvizsgálatot követően, azt 8 napon belül jelezni kell az Alkotmányvédelmi Hivatal felé. Jól látjuk, hogy e kötelezettség elmulasztására a kormányrendelet nem tartalmaz szankciót? Kérdésünk még ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben részesedést szereztünk egy cégben a felülvizsgálatot követően, a 8 napos határidő a részesedésszerzés dátumától vagy a változást bejegyző cégbírósági végzés kézbesítésétől számít-e?
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs szankciója.A bejelentési kötelezettségre a rendelet 14. §-ának (4) bekezdése irányadó az alábbiak szerint.A jegyzéken szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő 8 napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha a cégellenőrzési kérdőív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:
1
23
24
25
49