Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...öntisztázás lehetőségét. A kérdés szerinti tényállás nem tartozik abba az esetkörbe (köztartozás fennállása, tevékenység jogerős bírósági ítélettel történő korlátozása), amellyel szemben ne lehetne öntisztázással élni. A jogintézmény azt a célt szolgálja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíti-e a fentiekben taglalt követelményeket, indokolt előírásként értékelhető-e.Kiindulásképpen rögzítendő, hogy a bíróságok több esetben is rámutattak arra, hogy az alkalmassági követelmény arányosságának vizsgálatánál figyelemmel kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegése

Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?
Részlet a válaszából: […] ...szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja.Az európai uniós bírósági gyakorlat szerint az ajánlatkérőre kell bízni a kizáró ok megítélését, az ő mérlegelési körébe tartozik egy ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Keretmegállapodás időtartamán túli szerződésteljesítés keretmegállapodás alatt kötött szerződés alapján

Kérdés: Létezik-e olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy a keretmegállapodás alatt kötött szerződés teljesítése túlnyúlhasson a keretmegállapodás időtartamán?
Részlet a válaszából: […] ...alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.Az Európai Unió Bírósága a C-216/17. számú ügyben – ami ugyan nem kifejezetten erről a kérdésről szól – kitért arra, hogy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Keretmegállapodás folyamatában irányadó szabályok

Kérdés: Milyen rendelkezés mondja ki, hogy egy keretmegállapodásra az annak megindításakor irányadó szabályok vonatkoznak, amikor a keretmegállapodásban folyamatosan új eljárásokat indítok?
Részlet a válaszából: […] ...első eljárását ahhoz, hogy az újraversenyeztetést érvényes ajánlattevőkkel tudja az ajánlatkérő elindítani.Az Európai Unió Bírósága C-23/20 számú döntésében is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a keretmegállapodás megindításakor hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint.Az Európai Unió Bíróságának C-376/21. számú döntése részben kitér erre a jogkérdésre.Eszerint: "(...) a 2004/18/EK irányelv hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő bizonytalan abban, hogy az előszerződésen kívül más formát is választhat-e, érdemes elolvasni az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntését (Ostas celtnieks), mely közvetlen hatással volt arra, hogy hazánkban ne csak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...értéke dobta meg, így alakulhatott ki az 5 milliós bírságösszeg.A kérdező utal a C-263/19. számú, ún. T-Systems ügyben hozott európai bírósági döntésre, melyben valóban elismeri a jogorvoslati fórum, hogy van lehetőség közösen bírságot kiszabni az ajánlattevőre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a szerződést hozta létre, hanem az alvállalkozó egyéb polgári jogi igényének (például: kártérítés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
1
5
6
7
49