485 talált cikk a bíróság kifejezésre

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?

Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?

Kérdés: Létezik-e olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy a keretmegállapodás alatt kötött szerződés teljesítése túlnyúlhasson a keretmegállapodás időtartamán?