Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítési biztosítékkal kapcsolatos előző kérdés kapcsánbemutattuk, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő a teljesítési biztosítékotnem vagy nem határidőre bocsátja rendelkezésre, a Kbt. 59. §-ának rendelkezésealapján – amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
Részlet a válaszából: […] ...az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetve b)pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlatibiztosíték nem azonos a róla szóló irattal – a)-d) pontok.A (4) bekezdés alapján az ajánlattevő – a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hivatkozott 88. § (1) bekezdés b) pontja megállapítjaaz ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknemteljesítésének jogkövetkezményét. A jogkövetkezmény, amit szankciónak istekinthetünk rendkívül súlyos, hiszen a benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat nem a Kbt.,hanem a Ptk. tartalmazza. A Kbt. a biztosítékok, a kötbér, teljesítési éselszámolási szabályok tekintetében tartalmaz a közbeszerzési szerződésekre aPtk.-tól eltérő szabályokat. Ennek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. § (5) bekezdésének a) pontja alkalmazásában azis, aki (amely) az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésérebocsátotta, továbbá– az ajánlattételi határidő lejártáig az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Dokumentációs hiba orvoslása ajánlattétel után

Kérdés: Mit tehetek, ha a dokumentációban szereplő szerződésben benne maradt, hogy a meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték is kötelező? Időközben ajánlattétel történt, és az egyik ajánlattevő figyelmeztetett a hibára. Hogyan tudom orvosolni ezt az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. alábbi szabálya értelmében nincs lehetőségmeghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték egyidejű kikötésére.A törvény 53/A. §-ának (4) bekezdése szerint meghiúsulásikötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőlegb) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy azajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal.A törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesajánlatokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott – háromnál kevesebb – ajánlatokatfelbontja és elbírálja. Az eljárásban ajánlati, teljesítési, jólteljesítési ésegyéb biztosítékot nem lehet kikötni.Változtak a 253. §-ban meghatározott "fenntartás" szabályaiis. Korábban az éves nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlatibiztosíték-nyújtó több ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátója lehet-e egyszerre több ajánlattevőnél jelen?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosítékot ajánlattevőnek kell rendelkezésrebocsátania, a Kbt. 59. §-a értelmében.Az 59. § (1) bekezdés a következő rendelkezést tartalmazza:az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (atovábbiakban: biztosíték)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
12
13
14
26