21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Közbeszerzés indítása részben kivételi körbe eső szolgáltatás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárás szerint olyan szolgáltatás tárgyában tervez közbeszerzési eljárást indítani, amely tervezési szolgáltatás (építési engedélyezési és kiviteli terv) döntően (megközelítően 80 százalék) a Kbt. 111. §-ának r) pontjában a kivételek körében került felsorolásra. Ezzel együtt a beszerzés tárgya és mennyisége kisebb hányada épületgépészeti, épületvillamossági stb. jellegű, amely a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben felsorolt CPV-kódok alapján nem tartozik a kivételi körbe. Kérdésünk, hogy a tervezési szolgáltatás egésze a kivételek körébe tartozhat-e, illetve ha nem teljes mértékben tartozik a tervezési szolgáltatás a hivatkozott kivételi körbe, hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek az eljárásrend megválasztásánál?
12. cikk / 21 Kbt.-változások
Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
13. cikk / 21 Kivételi kör alá tartozó beszerzés
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a Kbt. 120. §-ának c) pontja alapján olyan közétkeztetési szolgáltatás beszerzése esetén, amelynek értéke nem éri el az uniós értékhatárt (azaz éves szinten mértéke kisebb, mint nettó 54 millió forint), az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzést lefolytatnia, tehát kér néhány árajánlatot, és valakitől megrendeli a közétkeztetést? Erről sem hirdetményt, sem az eredményről tájékoztatót, sem semmilyen egyéb dokumentumot nem kell készíteni, és megküldenie senkinek?
14. cikk / 21 Beszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
15. cikk / 21 Egybeszámítás élelmiszereknél
Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
16. cikk / 21 CPV-kód, egybeszámítás
Kérdés: Kbt. 40. § ...(2) "A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, felhasználásuk ugyanabban az évben történik, de rendeltetésük különbözik." Egybe kell-e számítani az olyan árukat, amelyek CPV-kódja azonos vagy közel azonos, és mindkettőt azonos (például: kutatás-fejlesztési) területen használnánk fel, de teljesen más rendeltetéssel, céllal? Egybeszámítandó például, ha intézetünk beszerezni kíván mérőeszközöket – mindkettő 38300000-8 Mérőeszközök –, de egyiket teljesen más célra (például: aszfaltvizsgálat) használnánk a jövőben, mint a másikat (például: fékpad mérőeszköze)?
17. cikk / 21 Ajánlattételi formanyomtatvány értelmezése
Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]
18. cikk / 21 CPV-kódok megadásának módszere
Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni abban, hogy ha árubeszerzésről van szó, akkor a CPV-kódoknál mi a jobb módszer? Vannak nagyon általános kategóriák és ahhoz rendelt kódszámok, és utána le van bontva mindig egyre pontosabb és pontosabb kategóriára. Tehát a főtárgynál inkább azt célszerű megadni, hogy ha mondjuk az árubeszerzésem egy nagyobb, általánosabb kategóriába belefér, és minden dolog, amit be kívánok szerezni, belefér ebbe az általános kategóriába, vagy inkább úgy célszerű eljárni, hogy azt mondom, több dolgot akarok beszerezni, ami ebből a legjelentősebb értékű vagy a legnagyobb, akkor annak a pontos kódszámát írom a főtárgyhoz, és az összes többit is fel fogom sorolni a többi rovatban?
19. cikk / 21 Hirdetményfeladás technikai problémái
Kérdés: Tevékenységünk során előfordult olyan probléma, hogy vagy a CPV-kódok csúsztak össze, és elektronikus megküldés esetén nem látták azokat, illetőleg az értékelési szempontnál, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívántuk kiválasztani, és sok olyan szempont van, akkor nem fér ki a kilenc helyre. Ilyenkor mi a helyes eljárás? Volt már, amikor megkértek minket, hogy faxon is küldjük meg a hirdetményt, volt már, amikor pont ebből volt probléma. Mi a megoldás?
20. cikk / 21 Beszerzések kezelése időszakos előzetes tájékoztató hiányában
Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450000 eurót, minden év április 15. napjáig, időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni, az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Ebből az előírásból két dolog is következhet: egyrészt lehetnek tételek, amelyeknek a specifikációja mennyisége, illetve a becsült értéke bizonytalan lehet 1 év előrelátással, másrészt pedig adódhat olyan szituáció is, hogy az adott 12 hónapos időintervallumban előre nem tervezett áru és szolgáltatás beszerzése válik szükségessé. Hogyan kezelhetőek azok a közbeszerzésköteles áru- és szolgáltatásköteles beszerzések, amelyekre nem vagy nem pontosan készült el az időszakos előzetes tájékoztató?
