186 talált cikk az egyenérték kifejezésre

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban az érvényes ajánlattétel feltételeként előírja, hogy az ajánlattevő rendelkezzen MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vagy azzal egyenértékű, bármely nemzeti rendszerben munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvánnyal – ezen alkalmassági feltétel esetében is alkalmazható a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése, azaz más szervezet kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az ajánlattevő ennek a feltételnek?

Kérdés: A beszerzés tárgya egyebek mellett olyan műszaki megoldással valósítható meg, amelyet ipari mintaoltalom véd. Hogyan írjuk ki a beszerzést úgy, hogy ne ütközzünk jogszabályba – alapelvbe –, illetve a műszaki leírásra vonatkozó új szabályba? Megoldható az ilyen jellegű beszerzés közbeszerzési eljárás kiírása nélkül? Mi a helyzet akkor, ha nem kerülhető meg a mintaoltalom a beszerzés tárgya vonatkozásában?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?

Kérdés: 2011. júliusban indulunk egy tenderen, ahol kértek tőlünk igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs adótartozásunk. A pénzügyi osztályunk ma reggel elektronikus formában küldte meg nekem ezt az igazolást, merthogy ők is így kapták a hivataltól. Ha kinyomtatom, akkor becsatolható lesz az ajánlatba. Becsatoljam-e, vagy kérjünk olyan igazolást, amit nem elektronikusan küldenek meg a számunkra?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?

Kérdés: A Kbt. legutóbbi módosítása szerint kötelezhető-e az ajánlattevő a kifizetéshez eredeti nullás igazolás megküldésére, ha szerepel a köztartozásmentes adózók listájában? Ha nem, pontosan melyik jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítették arra hivatkozással, hogy a kizáró okok igazolásához nem a cégbíróság által kiállított cégkivonatot csatolt, hanem közjegyző által kiadottat. (Hiánypótlási felhívásban kérte az ajánlatkérő a "cégbíróság által kiállított cégkivonatot".) A Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója úgy fogalmaz a cégkivonattal kapcsolatban, hogy "igazolás módja: az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány)". Az útmutatóból tehát nem derül ki, hogy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonatát ténylegesen a cégbíróságnak kellene kiállítania is. Ezen az alapon jogosan nyilváníthatták-e érvénytelenné az ajánlatot?