1806 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?

Kérdés: Azoknak az ajánlatkérőknek, akik 2004. május 1-jei hatállyal kerültek a Kbt. hatálya alá, hogyan kell a 2004. évre vonatkozóan az éves statisztikai összegzésüket elkészíteni? [A HR. 30. számú mellékletének kitöltésével, csak a 2004. május 1-je utáni közbeszerzéseikről? A nem Kbt. szerinti 2004. évi beszerzéseikről nem kell összegzést készíteni, és a Tanácsnak megküldeni?]

Kérdés: Tudomásunk szerint a Kbt. a közelmúltban módosult. A változások mely rendelkezéseit érintették?

Kérdés: Várható-e a Kbt. módosítása az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek (gazdasági társaságok) közötti szolgáltatásmegrendelés és az ebben kapcsolódó árubeszerzés szabályozása terén – különös tekintettel a közszolgáltatásokra?

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?

Kérdés: Mit jelent a rangsorolási lehetőség a közbeszerzési eljárásban? Kinek van ilyen jogosítványa?