Találati lista:
101. cikk / 116 Elektronikus árlejtés lefolytatásának akadálya
Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?
102. cikk / 116 Elektronikus árlejtés saját rendszeren
Kérdés: Lefolytathatunk-e ajánlatkérőként elektronikus árlejtést saját számítógépes rendszerünkön, vagy kötelező szolgáltatót igénybe vennünk?
103. cikk / 116 Elektronikus árlejtés kötelező lefolytatása
Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
104. cikk / 116 Elektronikus árlejtéssel kapcsolatos információk a hirdetményben
Kérdés: Hirdetmény szövegében – a rendelet szerint – csak a szándékot kell jelezni elektronikus árlejtés lebonyolítására, de a hirdetménymintában szerepel zárójelben az "egyéb információ amennyiben szükséges" mondat, így ez esetben mi a megfelelő eljárás? Igazodunk a rendelethez, és csak azt jelezzük, hogy "igen/nem", vagy egyéb információt is meg kell adnunk attól függetlenül, hogy a rendelet nem kéri?
105. cikk / 116 Bírálati szemponttal kapcsolatos korlátozások elektronikus árlejtés alkalmazásakor
Kérdés: Fizetési határidő tekintetében korlátozhatom-e az elektronikus árlejtésben az ajánlattevőt azzal, hogy a 120 nap felett megajánlott fizetési határidő nem jár pluszponttal, annak érdekében, hogy ne kelljen végtelen értéket felvinni a paraméteres szempontok közé?
106. cikk / 116 Ajánlatkérői információk elektronikus árverésnél
Kérdés: Ha az ajánlatkérő elektronikus árverést alkalmaz, milyen terjedelmű, illetve tartalmú információkat kell közölnie az ajánlattevőkkel?
107. cikk / 116 Ajánlati elemek elektronikus formában
Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?
108. cikk / 116 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
109. cikk / 116 Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei
Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
110. cikk / 116 Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében
Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
