Találati lista:
2631. cikk / 4418 Kép- és hangfelvétel készítése bontási eljáráson
Kérdés: A hatályos Kbt. 80. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva kérdésünk, hogy e bekezdés értelmében jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontási eljáráson az ajánlatkérő képviselője a bontásról és a bontáson ülő személyekről (ajánlattevők képviselőiről) kép- és hangfelvételt készít? A kép- és hangfelvétel céljáról az ajánlatkérő nem tájékoztatta a bontáson részt vevőket.
2632. cikk / 4418 Dokumentáció árának visszatérítése kiírás visszavonása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő kiírt egy pályázatot, melyet később visszavont. Mi megvásároltuk a dokumentációt, mely több százezer forintba került. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk? Van-e rá mód?
2633. cikk / 4418 Kiegészítő tájékoztatás megtagadása
Kérdés: Mit tegyek, ha a kiegészítő tájékoztatást az eljáró hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem akarja megadni? Mit tehetek vele szemben?
2634. cikk / 4418 Kizárás dokumentáció fizikai átvételének hiánya miatt
Kérdés: Kétséges volt külföldi alvállalkozónk papírjainak beérkezése, ezért a részvételi dokumentáció árát banki utalással az ajánlattétel reggelén utaltuk el, amit azonnal e-mailben jeleztünk a bonyolítónak. Vissza is igazolta, és jelezte, hogy a dokumentáció csak személyesen vehető át. A dokumentáció felvétele egy későbbi időpontban megtörtént. A részvételi dokumentációt saját kockázatunkra összeállítottuk, és határidőre leadtuk, ami a bontás során ismertetésre került. Hiánypótlás nélkül, bár kellett volna, ajánlattevő kizárt. A felhívásban így szerepelt: "VI.3) További információk (adott esetben) 3.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele." Kérdésem, hogy fizikai átvétel hiányában kizárhatnak a további eljárásból?
2635. cikk / 4418 Tájékoztatási kötelezettség több szerződés kötése esetén
Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?
2636. cikk / 4418 Vételi opció meghatározása
Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?
2637. cikk / 4418 Kötbérmérték meghatározása kötbéralap megjelölése nélkül
Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?
2638. cikk / 4418 Fenntartott szerződés – Kbt. 253. §
Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?
2639. cikk / 4418 Dokumentáció ingyenessége, átvétele mint részvételi feltétel
Kérdés: Ismernek-e a gyakorlatban olyan esetet, amikor nem kell fizetni a dokumentációért? És előfordul, hogy a dokumentáció átvétele nem feltétele az eljárásban való részvételnek?
2640. cikk / 4418 Ajánlatkérő jogfenntartó nyilatkozatának jogszerűsége
Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?
