Közbeszerzési tanácsadó helyi önkormányzatnál

Kérdés: Helyi, települési önkormányzatnál kötelező-e alkalmazni hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Ha igen, akkor milyen végzettséggel kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a beszerzés volumenéhez (rezsimjéhez)kapcsolódik, a Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében. E szerint a közösségiértékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzésieljárásba az ajánlatkérő – kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közszolgáltatók egyszerű eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az ajánlatkérő a törvény alanyi hatályáttekintve közszolgáltató, amely esetben főszabályként nem vonatkozik rá azegyszerű eljárás szabályozása. Néhány kivétel azonban ebben az esetben is van,amelyről a legegyszerűbben úgy győződhet meg, ha a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] ...különösrezsimben nem kötelező az egyszerű eljárás alkalmazása, atávhőszolgáltatásaival kapcsolatos beszerzését illetően a nemzeti értékhatáralatt nem a Kbt. szerint kell az ajánlatkérőnek beszereznie. Felhívjukugyanakkor az ajánlatkérő figyelmét, hogy ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás,illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésénekmeghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbielső szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 402. § (4) bekezdésének b) pontjaszerint a Kbt. negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárásértékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig építési beruházásesetében: 10 millió forint.Tehát a többletmunka beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

"Több eljárásra bontás" feltételei

Kérdés: A becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a beruházás több eljárásra bontható, azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű. Helyes ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz úgy azemlített 40. § (3) bekezdése, hogy amennyiben a becsült érték kiszámítása sorántöbb – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű – közbeszerzésitárgy együttes értéke miatt a IV. fejezet szerinti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzési összeghatár fogorvosi alapellátás vállalkozásba adása esetén

Kérdés: Egészségügyi szolgáltatás keretében a fogorvosi alapellátás önkormányzat részéről történő vállalkozásba adása esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Hogyan kell ilyen esetben a közbeszerzési összeghatárt meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeliellenszolgáltatással együtt [Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése]. Az említett beszerzési tárgyat a törvény kizárólag a nemzetiértékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében szabályozza,mivel a hatályos közösségi közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alvállalkozók pályáztatása értékhatár függvényében

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pályázni kívánó cég valamely szerződésteljesítésébe akar maga mellett bevonni alvállalkozót, az egyébként a Kbt.hatálya alá tartozó cég ajánlattevőnek minősül. A visszterhes szerződés tehát -véleményünk szerint – nem az alvállalkozó-ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] ...akkor tervezési szolgáltatás keretébenjavasoljuk megrendelni azt, amely esetünkben nem éri el a szolgáltatás 2 millióforintos egyszerű értékhatárát, azaz nem tartozik a Kbt. hatálya alá.Feltételezzük egyben, hogy ez a rendezésiterv-készítés nem ismétlődik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
1
46
47
48
62