522 cikk rendezése:
361. cikk / 522 Hirdetményminta pontos kitöltése
Kérdés: A hirdetménymintának azt a részét, amely a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések különleges feltételeire vonatkozik, mindenképpen ki kell tölteni? Ha nincs ilyen, a nemlegességet jelölni kell? Ha igen, mi a következménye annak, ha ez elmaradt, és a hirdetmény megjelent?
362. cikk / 522 Kötelező részajánlattétel biztosításának értelmezése
Kérdés: A kkv-k érdekében hozott kötelező részajánlat-tételi lehetőség biztosítása ugye nem azt jelenti, hogy minden egyes beszerzendő termékre külön-külön lehetőséget kell adni tételenként pályázni, hanem elegendő, ha az egy csoportba sorolt tételek csoportonként külön pályázhatóak?
363. cikk / 522 Szerződésteljesítés különleges feltételei
Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
364. cikk / 522 Gyártó minősítése I.
Kérdés: Az új Kbt. az alvállalkozóra vonatkozóan új meghatározást adott: "4. § E törvény alkalmazásában... 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;" Ez alapján minek minősül a gyártó, disztribútor?
365. cikk / 522 Gyártó minősítése II.
Kérdés: Ha a gyártó, disztribútor alvállalkozónak minősül, akkor a sima árubeszerzésre kiírt eljárások esetében egy átlag szállító nem lehet fővállalkozó, mivel: "304. § ... (2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék." Viszont egy átlag árubeszerzésnél a szállító teljesítése nem érheti el az 50 százalékot. Hogyan kell ezt értelmezni?
366. cikk / 522 Közösségi cél a Kbt. értelmezésében
Kérdés: A Kbt. 4. § 19. pontja a közösségi célokat szolgáló beruházás fogalma. A fogalom értelmezése során mi tekintendő közösségi célnak?
367. cikk / 522 Eredményhirdetés ismételt elhalasztása
Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?
368. cikk / 522 Közbeszerzési megállapodás
Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés közbeszerzési megállapodás hatálya alá tartozik?
369. cikk / 522 Cégszerű aláírás értelmezése
Kérdés: Egy kiírásban az olvasható, hogy az ajánlatot minden olyan személy cégszerű aláírásával kell ellátni, aki felhatalmazott arra, hogy az ajánlattevő nevében jogokat és kötelezettségeket szerezzen. Véleményünk szerint e megfogalmazás pontatlan és értelmezhetetlen. Azt jelenti, hogy ha egy cégnél például 20 ilyen személy van, mindenki aláírja az ajánlatot? Lehet így megfogalmazni egy érvényességi feltételt?
370. cikk / 522 Referenciaszámok értelmezése együttes megfelelésnél
Kérdés: A kiírás szerint alkalmassági követelmény, hogy az ajánlattevő és a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók együttesen rendelkezzenek az ajánlattétel évét megelőző három évből minimum 5-5 meghatározott referenciával. Ez évenként 5-5 referenciát jelent, vagy a három évre összesen ennyit?
