137 cikk rendezése:
131. cikk / 137 Keretszerződés tartalma központosított közbeszerzéseknél
Kérdés: Van-e kötelező előírás arra, hogy a központosított közbeszerzési eljárásban milyen tartalommal kell megkötni a megállapodást?
132. cikk / 137 Módosított határidő, feltételek a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési eljárás a régi Kbt. szerint folyik. Az eljárásban az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül, levélben tájékoztatta a jelentkezőket a határidő meghosszabbításáról, valamint egyes, a dokumentációban meghatározott feltételek módosításáról. Jogszerű-e az eljárása?
133. cikk / 137 Együttes jogszabály-alkalmazás
Kérdés: A Kbt. 58. §-a szerinti közbeszerzési műszaki leírásra előírtak, illetve a 162/2004. Korm. rendeletben foglaltak együttesen alkalmazandók az ajánlati dokumentációnál? Vagy elegendő lehet csak a rendelet által előírtak alkalmazása?
134. cikk / 137 Teljesítés ellenőrzése a közbeszerzésben
Kérdés: Milyen módon lehet tudomást szerezni arról, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést ténylegesen teljesítik-e a felek?
135. cikk / 137 Ajánlati biztosíték közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél
Kérdés: Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz az új Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél az ajánlati biztosítékra?
136. cikk / 137 Minőségbiztosítás a közbeszerzésben
Kérdés: Mint ismert, a különféle ISO-minősítések elsősorban adminisztrációs munkát, illetve annak minősítését jelentik, nem pedig a cégek szakmai megfelelőségét, szakértelmét, referenciáját. Ennek figyelembevételével lehetséges-e pályázati feltételként meghatározni az ajánlattevők ISO-minősítésének meglétét közbeszerzési eljárásban?
137. cikk / 137 Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben
Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?