Tervpályázat kötelező lefolytatása

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Igen, szükséges. A tervpályázati eljárások részletesszabályairól szóló 137/2004. kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmébena tervpályázat az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- éstelepülésrendezési, valamint egyéb jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzés és közpénz kapcsolata

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya nem a közpénz forrására tekintettel kerüllehatárolásra. A törvényt áttekintve annak van ún. alanyi hatálya (klasszikusés közszolgáltató ajánlatkérők) és tárgyi hatálya (áru, szolgáltatás, építésiberuházás) a törvény definíciója értelmében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Kbt. szabályainak részbeni alkalmazhatósága "vegyes" pénzforrásból történő beszerzés esetén

Kérdés: Tényállás: építési beruházás megvalósítása két pénzforrásból, amelyből az egyik állami. A nagyságrend, a kettő együtt 1,2 milliárd forint. Kérdés: A lebonyolítót és műszaki ellenőrt lehet-e úgy kiválasztani, hogy csak az állami pénzből megvalósuló részhez kapcsoljuk a munkájukat, a másik részt pedig saját ellenőrzéssel végezzük – a 10 000 m2-ből 6000 m2-en egymás feletti szinteken? Kell-e alkalmazni ebben az esetben is az egybeszámítási szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egybeszámítási szabályai értelmében tilos a törvénymegkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslési módszert,valamint ilyen célból a közbeszerzést a törvény vonatkozó rendelkezésébe ütközőmódon részekre bontani. A becsült érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzési gyakorlat meghatározásának értelmezése

Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet 1. §-ának (1)–(5) bekezdései akövetkező előírásokat tartalmazzák a közbeszerzési gyakorlat vonatkozásában – avizsgált kérdés szempontjából: – A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a hivatalosközbeszerzési tanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében határozza meg, hogyalkalmazásában mi is minősül tervpályázatnak. E szerint tehát tervpályázat: azépítészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési,valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Közbeszerzés kötelezettsége nem közpénzből finanszírozott nyersanyagbeszerzésnél

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzést nem a közpénz eredete, hanem az alanyihatály, illetve közszolgáltatók esetében a releváns tevékenység keletkezteti.Amennyiben tehát a gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézmény a Kbt. hatálya alátartozik, és a nyersanyagbeszerzése eléri a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a közétkeztetési intézmény a Kbt. 22. § (1)bekezdése értelmében a törvény hatálya alá tartozik az alábbiak szerint, ezértértékhatártól függően közbeszerzésre köteles. Az említett szakasz értelmében ajánlatkérők:– a minisztérium, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Kereskedelmi tevékenység, Kbt. hatálya alá tartozás

Kérdés: Ha a jogképes szervezetet a Kbt. 22. §-ának i) pontjában nem kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, akkor alanya-e a Kbt.-nek? Kérdésünk: Mit ismer el a Kbt. kereskedelmi jellegű tevékenységnek, abból a célból, hogy a szervezet ne legyen alanya a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. §-ának i) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülaz a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegűtevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyentevékenységet lát el, ha a szóban forgó bekezdésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésével érintett ajánlatkérők

Kérdés: A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önként alkalmazás bármely gazdálkodó szervre/gazdasági társaságra vonatkozik, vagy csak azoknak az ajánlatkérőknek a beszerzésére, amelyek egyébként is a Kbt. alanyai?
Részlet a válaszából: […] Mint önként alkalmazó szervezetet, személyt a törvény nemnevesíti, ezért az a következtetés vonható le, hogy olyan szervezet isalkalmazhatja, aki/amely a Kbt.-nek nem alanya. Erre vonatkozóan azonban nemrendelkezünk tapasztalatokkal, feltehetően azért, mert viszonylag ritka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanbeszerzések esetében a törvény meglehetősenbonyolult szabályozást alkalmaz, amelyről érdemes ejteni néhány szót. A törvényindokolása értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
1
12
13
14
20