Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében határozza meg, hogyalkalmazásában mi is minősül tervpályázatnak. E szerint tehát tervpályázat: azépítészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési,valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Közbeszerzés kötelezettsége nem közpénzből finanszírozott nyersanyagbeszerzésnél

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzést nem a közpénz eredete, hanem az alanyihatály, illetve közszolgáltatók esetében a releváns tevékenység keletkezteti.Amennyiben tehát a gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézmény a Kbt. hatálya alátartozik, és a nyersanyagbeszerzése eléri a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a közétkeztetési intézmény a Kbt. 22. § (1)bekezdése értelmében a törvény hatálya alá tartozik az alábbiak szerint, ezértértékhatártól függően közbeszerzésre köteles. Az említett szakasz értelmében ajánlatkérők:– a minisztérium, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Kereskedelmi tevékenység, Kbt. hatálya alá tartozás

Kérdés: Ha a jogképes szervezetet a Kbt. 22. §-ának i) pontjában nem kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, akkor alanya-e a Kbt.-nek? Kérdésünk: Mit ismer el a Kbt. kereskedelmi jellegű tevékenységnek, abból a célból, hogy a szervezet ne legyen alanya a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. §-ának i) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülaz a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegűtevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyentevékenységet lát el, ha a szóban forgó bekezdésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésével érintett ajánlatkérők

Kérdés: A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önként alkalmazás bármely gazdálkodó szervre/gazdasági társaságra vonatkozik, vagy csak azoknak az ajánlatkérőknek a beszerzésére, amelyek egyébként is a Kbt. alanyai?
Részlet a válaszából: […] Mint önként alkalmazó szervezetet, személyt a törvény nemnevesíti, ezért az a következtetés vonható le, hogy olyan szervezet isalkalmazhatja, aki/amely a Kbt.-nek nem alanya. Erre vonatkozóan azonban nemrendelkezünk tapasztalatokkal, feltehetően azért, mert viszonylag ritka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanbeszerzések esetében a törvény meglehetősenbonyolult szabályozást alkalmaz, amelyről érdemes ejteni néhány szót. A törvényindokolása értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Közbeszerzésen kívüli ügyletek

Kérdés: A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése – amelyet nem érintett atörvénymódosítás – értelmében a közbeszerzési törvény szerint kell eljárni aközbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdést – megítélésem szerint – két vonatkozásban isvizsgálni kell. Az egyik kérdéskör az önkormányzat és a kft. közbeszerzésikapcsolata, a másik a kft. közbeszerzési jogalanyisága.Az első vonatkozás tekintetében: az alapító önkormányzat ésaz általa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szolgáltatási szerződés

Kérdés: A Kbt. megjelenése előtt létrejött szolgáltatási szerződésre milyen hatással van a Kbt. abban az esetben, ha az határozatlan idejű és egyfajta teljesítéssel arányos, de ugyanakkor az értékhatárt meghaladja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálybalépése előtt létrejött szerződésektekintetében javasoljuk a Közbeszerzések Tanácsa 3/2003. számú ajánlásánakáttekintését. A kiadott ajánlás 1. pontja leszögezi ugyanis, hogy a Kbt. ahatálybalépése előtt megkötött szerződésekre – akár határozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ifjúsági tábor üzemeltetése, mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Ifjúsági tábor üzemeltetése, illetve a gyermekek felügyeletét ellátó tanárok tevékenysége közbeszerzés-köteles-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték – a közbeszerzési törvény becsültértékének meghatározására vonatkozó szabályai szerint – eléri az egyszerűeljárás során szolgáltatások esetében 20 millió forintos értékhatárt, és azajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozik, úgy igen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
1
12
13
14
20