4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Miért kell meghatározni a konzorciumi szerződésben a részesedés és a feladat megosztásának mértékét – ami előre nem is minden esetben látható –, valamint miért kell arról rendelkezni, hogy mikor szűnik meg a konzorciumi szerződés? És arról, hogy mi a megszűnés jogkövetkezménye?

Kérdés: Mit tartalmaz az ajánlati levél?

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?

Kérdés: Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?

Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?

Kérdés: Ha a kiírás például a 2007-2008. éveket vizsgálja, a 2009-ben alakult (átalakult) cég hogy tudja teljesíteni azt, ha nem erőforrásra támaszkodik, vagy közös ajánlattételre vállalkozik?

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?

Kérdés: A Kbt. szabályozása szerint természetes személy is lehet ajánlattevő. A gyakorlatban találkoztak-e ilyen esettel, illetve mikor áll fenn ez a lehetőség?

Kérdés: Ha a dokumentáció megvásárlásáról jegyzőkönyv készül, miért kell az ajánlathoz csatolni a dokumentáció megvásárlását igazoló iratot?

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?