Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...státusa milyen. E szerint– abban az esetben ugyanis, ha a kft. a közbeszerzésitörvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján alanya a Kbt.-nek, minden olyanszerződése vonatkozásában, amely megfelel a Kbt. 2. §-ában megfogalmazottrendelkezéseknek (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Új alvállalkozó bevonásának lehetősége tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...és ajánlati szakasza, tehát a kérdésmegválaszolása során ebből indulunk ki. A hirdetménnyel induló tárgyalásoseljárásra a Kbt. 126. §-a alapján irányadóak a nyílt eljárás, valamint a kétszakaszból álló eljárások szabályai. A két szakaszból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési szerződés létrejöttének időpontja

Kérdés: Létrejön-e a közbeszerzési szerződés a nyertes kihirdetésével?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogyeredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerintiszervezettel (személlyel) kell megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció ésaz ajánlat tartalmának megfelelően, írásban. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén

Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
Részlet a válaszából: […] ...A szerződés megszűnéseesetén a közbeszerzési kötelezettség "feléled", azaz az új szerződés megkötéseelőtt vizsgálni kell a Kbt. szabályainak alkalmazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben

Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes nem kívánja azelnyert szerződést megkötni. Ez a cselekménye az ajánlati kötöttségre vonatkozóközbeszerzési rendelkezések (Kbt. 78. §-a, lásd alább) megsértését jelenti. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 59. §-a szerintajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Részvénytársaság könyvvizsgálójának választása és a Kbt. kapcsolata

Kérdés: A részvénytársaságnál működő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozik-e a Kbt?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgálói szolgáltatás a Kbt. 3. számú mellékletébena 9. kategóriában a számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatásokgyűjtőcsoportjában található meg. Abban az esetben, ha a közbeszerzési törvényhatálya alá tartozó szervezet (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevő többszöri megkeresését követően a szerződésa második helyezettel megköthető. A gyenge pont ebben az esetben a Kbt. 91.§-ának (2) bekezdése, amely előírja, hogy az ajánlatkérő az eljárás nyertesévelvagy – visszalépése esetén, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Vállalások értékelésének meghatározhatósága

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő 96. számában (KÉ 18.765/2006.) jelent meg a Fővárosi Bíróság ítélete, amely szerint az ajánlatkérő nem határozhatja meg, hogy mely vállalásokat értékel maximális pontszámmal, illetőleg azt sem, hogy mely vállalásokat tekint kirívóan aránytalannak, lehetetlennek, túlzottan magasnak vagy alacsonynak. Lehet-e olyan kiírást tenni, hogy például 60 hónap vagy a feletti jótállás vállalását maximális pontszámmal értékeli az ajánlatkérő annak érdekében, hogy ne érkezzenek kirívó megajánlások a nyerés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés összefügg a Kbt. 87. §-ában szabályozottesetkörrel. A törvényi rendelkezés szerint: ha az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottanmagas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Kbt. alkalmazása a közszolgáltatók beszerzéseire

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 307. számú kérdésére Önök azt válaszolták, hogy a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások megrendelésére a különös közbeszerzési eljárások esetében is a Kbt. szerint kell eljárni, ami egyértelmű, azonban a kérdés arra vonatkozott, hogy a szennyvízelvezetést végző közszolgáltatók a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e, azaz a beszerzéseikre kell-e a Kbt.-t alkalmazni? A kérdés továbbra is fennáll, ugyanis a közbeszerzési törvény 163. § (1) bekezdésének a) pontja tevékenységként csak az ivóvizet emeli ki vízügyi területről. Kérjük a kérdés megválaszolását!
Részlet a válaszából: […] ...közé. Figyelemmelkell azonban lenni a kizárólagos jog esetleges meglétére, illetve a tulajdoniviszonyokra az alábbiak szerint.A Kbt.-nek a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postaiágazatokban működő egyes ajánlatkérők különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
…
352
353
354
…
464