Két ár megadásának következménye

Kérdés: Alternatív ajánlatnak minősül az, ha a bírálati szempontnak számító árra két árat adok meg egy termék esetén? Mi a teendő akkor, ha az áfatartalom miatt nem egyértelmű, milyen mértékű áfa számítható, ezért kerül kétféle ár a felolvasólapra?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az ajánlattevő kétféle árat határoz meg anélkül, hogy az alternatív ajánlattételre lehetőség lenne, például különböző technológiák, műszaki megoldások alkalmazása esetében, akkor az ajánlata érvénytelen.Ha az ajánlattevő nem tudja eldönteni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben szigorúan a Kbt. becsült értékmeghatározására vonatkozó szabályai értelmében magasabban kellett volna az értéket meghatározni. Azonban mivel vélhetően nyilvános eljárást írtak ki, továbbá a szerződés nemzeti rezsim alapján, versenyt követően születik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy a dokumentációt – nyertességünk esetén – meddig kell megőriznünk?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, dokumentumok megőrzésére a Kbt. 34. §-a tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a dokumentálási és iratmegőrzési kötelezettség az ajánlatkérőre terjed ki, az ajánlatkérőnek az eljárás előkészítésétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Szerződéstervezet a dokumentációban

Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos vagy versenypárbeszéd-eljárás lefolytatására kerül sor, elegendő, ha a dokumentáció az általa ismert szerződési feltételeket tartalmazza. Ez alapvetően azért van így, mert mindkét eljárásfajta sajátossága, hogy a felek tárgyalnak a szerződési feltételekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt

Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötéskor előre nem látható okból a szerződéskötést követően állt elő,– ez a körülmény az ajánlatkérő jogos érdekét sérti.A második eset – indokolás tekintetében – egyszerűbb. Ha ugyanis a pályázati konstrukció változott a kiírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Előzetes vitarendezés gazdasági érdeksérelemre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatban adminisztrációs hibából azt jelöltem meg, hogy az általam megajánlott termék nem esik nemzeti elbánás alá, holott tagállami terméket ajánlottam meg. Emiatt a tendert más cég nyerte meg. Utólag korrigálhatom ezt a hibát? Kérhetek előzetes vitarendezést az előzőkre hivatkozással olyan indokkal, hogy az írásbeli összegzés sérti a gazdasági érdekeimet?
Részlet a válaszából: […] Az eljárásra vonatkozó összegezés módosítására van lehetőség előzetes vitarendezés keretében. Ebben az esetben azonban nem történt jogszabálysértés, hanem az ajánlattevő hibásan nyilatkozott, melyet lehetősége lett volna az értékelés szakaszában önkéntes hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők nevesítése a hiánypótlásra irányuló felhívásban

Kérdés: Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás esetében javasoljuk az érintett ajánlattevőt is nevesíteni, hiszen az értékelés szakaszában már egyértelmű az ajánlattevők személye. A hiánypótlás nyilvános, mindenki számára elérhető kell, hogy legyen. Az ajánlattevőknek joguk van más ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

10 százalék alatti alvállalkozó "kilépése" a szerződésből

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozónkkal szerződéses jogvita alakult ki a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt. Az alvállalkozó kijelentette, hogy emiatt a továbbiakban nem vesz részt a szerződés teljesítésében. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...fenti rendelkezésekre tekintettel megállapítható, hogy a teljesítés szempontjából azon alvállalkozóknak van jelentősége, akiket az ajánlattevő az ajánlatában nevesített, továbbá azoknak, akik az alkalmassága igazolásában részt vettek.Fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Semmis közbeszerzési szerződések

Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 127. §-a szabályozza azokat az eseteket, amelyek a közbeszerzési szerződés semmisségét eredményezik. Három fő esetkör van:– a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés,– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
175
176
177
371