Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 65. § (7) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) az előírt alkalmassági követelményeknek bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva feleljenek meg, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba javításának elmaradása

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eredetileg benyújtott ajánlatban ellentmondás nem volt, azonban a benyújtott költségvetés számítási hibát tartalmazott. A számítási hiba javítására szóló felkérés egyértelműen tartalmazta a felolvasólap javítására vonatkozó felkérést is. Álláspontunk szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 6.

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés egy nagyon érdekes helyzetre utal, melynek eredményeként gyakorlatilag nem megfelelő irat kerül benyújtásra a hiánypótlás során. A kettős hiánypótlás tilalmához a Kbt. alábbi szabályai kapcsolódnak:"71. § (6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 10.

Üzleti titok indokolásának hiánypótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti eljárást bonyolítunk le árubeszerzésre. Az egyik ajánlatban üzleti titok szerepel. Az ajánlattevő csatolta az ajánlatban az üzleti titokká nyilvánítás indokolását, azonban véleményünk szerint az nem meggyőző. Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk további indokolást kérni? Ha igen, hány alkalommal? Lehetőségünk van kiegészítő indokolásokat is bekérni, mint az alacsony ár indokolásánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlattevő nem tartotta be a Kbt. 44. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltakat, ideértve különösen az indokolás tartalmára vonatkozó követelményeket, akkor az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. február 8.