Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a kérdés a kirívóan alacsony ár mértékérevonatkozik, akkor azt kell mondanunk, hogy erre vonatkozóan nincs konkrétmegállapítás. Azaz a közbeszerzési törvény nem rendelkezik arról, hogy milyenösszegű árat kell kirívóan alacsonynak tekinteni. Arról viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címke:

Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet az állásfoglalásából: […] A módosításra vonatkozó javaslatnak jelenleg nem eleme aKbt. 88. § (1) bekezdésének pontosítása, amelynek a)-h) pontjai értelmében azajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 5.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. október 24.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A sorrend be nem tartása – megítélésünk szerint – nem olyanmérvű hiba, amely oka lehetne az érvénytelenné nyilvánításnak, azon túl, hogyfel lehet hívni erre az ajánlattevő figyelmét. A csomagoláson található hiányosvagy túlzottan sok információt tartalmazó felirat már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 86. §-ának (1)–(3) bekezdései rendelkeznek azajánlatkérő eljárásáról abban az esetben, ha az ajánlat – megítélése szerint -kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérő azáltala lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlat érvényteleníthetősége

Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontjai határozzákmeg, hogy az ajánlat mely esetekben minősül érvénytelennek. E szerint azajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat érvénytelenségének indoka

Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák azajánlat érvénytelenségének eseteit. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás elfogadható indoka

Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő azáltala lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamintindokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 30.
1
…
3
4
5