744 talált állásfoglalás a kivétel kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?

Kérdés: Egy kkv az Új Széchenyi Terv egyik pályázatán szeretne indulni. Az uniós támogatás mértéke 50 százalék; projekt keretében szeretne venni egy 55 millió forint értékű gépet. Kell-e kiírni közbeszerzést? Ha igen, mi az indok? Hogyan kell a közbeszerzést vizsgálni? A támogatási intenzitás és az összeg együttesen számít? Vagy ha az egyik már átlépi a határt, akkor közbeszerzés-köteles? Pontosan mi a minimális százalék- és forintértékhatár?

Kérdés: Kérjük arra vonatkozó felvilágosításukat, hogy az alvállalkozó fogalmánál meghatározott kivételek között szereplő "gyártó", illetve "forgalmazó" jelent-e például szoftverfejlesztőt, illetve szoftver­forgalmazót?

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?

Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: A Kbt. hatálya alá esik-e az az irodabérlet, amelynek tartama 32 hónap, a bérleti díj pedig meghaladja a 8 millió forintot?