325 cikk rendezése:
41. cikk / 325 Gazdasági szereplő törlése közszolgáltatók közbeszerzési eljárásában
Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?
42. cikk / 325 Kizárás GVH-döntés alapján
Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
43. cikk / 325 Kartellben nem érintett konzorciumi tag kizárása az eljárásból
Kérdés: Ha a konzorcium egyik tagját a GVH-döntés kizárja a közbeszerzésekből, abban az esetben a konzorcium másik tagja is kizárásra kerül az eljárás során? Vagy befejezheti az eljárást, illetve megkötött keretszerződés esetén továbbra is részt vehet például keretmegállapodás esetében versenyújranyitásokban az elmarasztalt konzorciumi partnere lecserélésével? (Természetesen azonos kvalitásokkal rendelkező szervezettel történő csere esetében.)
44. cikk / 325 Előzetes piaci konzultációs kötelezettség
Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
45. cikk / 325 Előminősített szervezet ajánlattevői státusza közszolgáltató előminősítési rendszerében
Kérdés: Egy előminősített szervezet egy közszolgáltató előminősítési rendszerében lehet-e kapacitásnyújtója egy másik, az előminősítésért induló cégnek?
46. cikk / 325 Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél
Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
47. cikk / 325 Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
48. cikk / 325 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt
Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
49. cikk / 325 Iratbetekintés részajánlattételnél
Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
50. cikk / 325 Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében
Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?