Találati lista:
31. cikk / 92 Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
32. cikk / 92 Verseny keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Az új szabályok alapján köteles vagyok-e eldönteni, hogy a keretmegállapodásos eljárásban klasszikus ajánlatkérőként engedem-e rendelni az intézményeimet, vagy versenyt kell lebonyolítaniuk? Az új szabályok mintha szigorúbbak lennének.
33. cikk / 92 Közbeszerzési értékhatárok 2012-ben
Kérdés: 2012-től hogyan alakulnak a közbeszerzési értékhatárok?
34. cikk / 92 Állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet ajánlatkérői minősége
Kérdés: Cégünk a 100 százalékban állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási zrt.-k egyike, a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolja felettünk az állam képviseletében. Nem költségvetési támogatásból működünk, hanem saját gazdálkodási tevékenységünkből eredő bevételeinkből, amelyből az állami költségvetésbe is befizetünk. Beletartozunk-e a Kbt. klasszikus ajánlatkérői közé, vagy csak támogatásból megvalósuló beszerzéseink esetén kerülünk a Kbt. hatálya alá?
35. cikk / 92 Klasszikus ajánlatkérő az új Kbt.-ben
Kérdés: Azok az ajánlatkérők, akik jelenleg a Kbt. 22. § (1) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján klasszikus ajánlatkérőnek minősülnek, az új Kbt. szerint is annak minősülnek? Amennyiben igen/nem, úgy az új Kbt. mely rendelkezése(i) szerint?
36. cikk / 92 Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
37. cikk / 92 Referencia megfelelősége
Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?
38. cikk / 92 Közbeszerzési értékhatárok ajánlatkérői minőség szerint
Kérdés: A következőkben kérem az Önök állásfoglalását. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. mint fővárosi tulajdonú cég többfajta tevékenységet végez, például útkarbantartás, úttisztítás, kommunálishulladék-kezelés, -elhelyezés stb. A zrt. egyik telephelye, amely a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, a kommunális hulladék elégetésével hő- és villamos energiát állít elő. Az előállított energia mintegy 80 százalékát értékesíti – távhő, villamos energia. A kérdésem, hogy a Hulladékhasznosító Műre mely közbeszerzési értékhatárok vonatkoznak, különösen a Kbt. V. és VII. fejezete tekintetében?
39. cikk / 92 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
40. cikk / 92 Közbeszerzési értékhatárok 2010-ben
Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?
