Ajánlattevő választhatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban ajánlatkérőnek az egyedi szerződésekre milyen arányban kell választania ajánlattevők közül?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás második részében a klasszikusajánlatkérőknek a központosított közbeszerzés rendszerében lehetőségük van akeretmegállapodásos partnerek közül a legjobb ajánlattevőtől közvetlenülrendelniük. Erre a közszolgáltató ajánlatkérőknek nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] Keretmegállapodás a Kbt. szerint úgynevezettkeretmegállapodásos eljárás során köthető. Az eljárás első részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő keretmegállapodásalapján még nincs lehetőség a teljesítés megkezdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása

Kérdés: A KT elnökének tájékoztatója szerint (2009. 09. 16., KÉ 108. sz.) "...a Kbt. kizárólag a közszolgáltatók által megvalósított közbeszerzések tekintetében engedi meg a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazását..." Én erre nem találtam paragrafust, pedig én ezt a mondatot úgy értelmezem, közösségi és nemzeti eljárásrendben is alkalmazhatnám. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból adódik, hogy a közszolgáltatók számáranincs a tárgyalásos eljárás lebonyolításának feltétele, míg a klasszikusajánlatkérők számára vannak feltételek, melyek a Kbt. 124. § (2) bekezdés a)-d)pontja szerint az alábbiak.Az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jén hatályba lépett új szabályozás folytánmódosult a korábbi vonatkozó rendelkezés, mely változtatás érinti a nemzetirezsimben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfeltételrendszerét. Az alábbiakban ismertetett új szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 13. pontjában az alábbiak szerintdefiniálja a kizárólagos jogot. Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérői "minőség" nyilvántartása

Kérdés: Kiderül-e a Közbeszerzések Tanácsánál vezetett ajánlatkérői nyilvántartásból, hogy adott ajánlatkérő a Kbt. mely paragrafusa(i) alapján minősül(het) ajánlatkérőnek (például kiderül-e adott közszolgáltatóról, hogy egyúttal klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésiajánlatkérők nyilvántartására vonatkozó rendelkezések is megváltoztak 2009.április 1-jétől. A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 18. §-a alapjánnaprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről. Ebben a nyilvántartásbanfeltünteti az ajánlatkérők adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Keretmegállapodás több ajánlattevővel

Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is jelzett keretmegállapodás megjelölés akeretmegállapodásos eljárás alkalmazására utal. A Kbt. vonatkozó előírása értelmében a keretmegállapodásoseljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a Kbt.irányadó fejezete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat helyett referenciaigazolás

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kritériumot írta ki a szakmai alkalmasságra egy szolgáltatás megrendeléséhez: "Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1. A Kbt. 194. §-a alapján – a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással – az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 évben tranzakció-kezelő rendszer bevezetésére vonatkozó referenciák ismertetése." Mi eddig mindig a 68. § (1) bekezdését, annak b) pontját alkalmaztuk úgy, hogy az ügyvezető igazgató nyilatkozott a referenciáinkról, mivel a mi referenciáink nem tartoznak a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alá. Alkalmazható-e most is a 68. (1) bekezdés b) pontja, illetve kötelesek vagyunk-e referenciaigazolást beadni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében klasszikus ajánlatkérő esetében az alábbiszabály az irányadó.A 67. § (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a)pontjának esetét a következő módon kell igazolni:– ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 22. § (1)bekezdésének a)-e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhatárok 2009-ben

Kérdés: Változnak-e 2009-ben a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az értékhatárok 2009-ben a korábban már hatályba lépett, dea Kbt.-be még be nem épített közösségi értékhatárok szempontjából változnak,továbbá 2009. április 1-jétől az eljárásrendek változása az értékhatárokértelmezését is érinti. Ez a gyakorlatban azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
4
5
6
10