813 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlathoz CD-lemezen mellékelni kell a mintaköltségvetést. Mi az a mintaköltségvetés?

Kérdés: Hol és milyen módon szerezhetjük be az együttes adóigazolást? Van erre valamilyen nyomtatvány? Milyen költséggel jár a beszerzés?

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képezi a beszerzés tárgyát képező áruk kiszállítása is a nyertes ajánlattevő részéről. Ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő meghatározhatja-e, hogy az ajánlattevő milyen formában biztosíthatja a "hatékony" kézbesítést?

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?

Kérdés: Építési beruházás esetén ki lehet-e írni úgy egy közbeszerzési eljárást, hogy az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély rendelkezésre áll, míg a kiviteli terveket a nyertes ajánlattevőnek kell elkészítenie, vagy köteles az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításához a kiviteli terveket saját költségén, előre elkészíttetni?

Kérdés: Mit jelent az "ismétlődő jellegű közbeszerzés" meghatározás?