153 cikk rendezése:
91. cikk / 153 Felolvasólap tartalmának módosítása
Kérdés: A felolvasólap tartalma mennyiben módosítható?
92. cikk / 153 Közös ajánlattevők együttműködési megállapodásának csatolása
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén kötelezheti-e az ajánlatkérő a konzorciumi tagokat arra, hogy a konzorciumi szerződésen túl annak háttér-megállapodását – együttműködési szerződésüket – is csatolják?
93. cikk / 153 Konzorciumi tagok változása az eljárás folyamán
Kérdés: A Kbt. módosítását követően van-e lehetőség arra, hogy a konzorcium tagjai az ajánlat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítésének ideje alatt változzanak?
94. cikk / 153 Kárigény közös ajánlattételnél
Kérdés: Közös ajánlattevők voltunk. Az ajánlattevő magatartása miatt az egyik ajánlattevő – nem a konzorcium vezetője – kárt szenvedett, a károkozást az ajánlatkérő elismerte. A konzorciumvezető meghatalmazása alapján eljárhat-e a másik tag az őt ért kár érvényesítése iránt, megegyezhet-e meghatalmazottként közvetlenül az ajánlattevővel?
95. cikk / 153 Eljárás konzorciumi tag felszámolása esetén
Kérdés: Közbeszerzési eljárást követően egyéves határozott időtartamú szerződést kötöttünk közös ajánlattevőként. A konzorciumi partner a szerződés megkötését követően felszámolás alá került. Ez mennyiben érinti a szerződést?
96. cikk / 153 Kötelező szerződéses tartalom előírása közös ajánlattevőknek
Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e kötelező tartalmi elemként, hogy a konzorciumi szerződésbe foglalják bele a közös ajánlatevők, hogy tevékenységi arányuknak megfelelően külön-külön állítanak ki számlát az ajánlatkérő számára?
97. cikk / 153 Minta, ajánlás konzorciumi szerződésekre
Kérdés: Van egy általánosan elfogadott minta a konzorciumi szerződésekre? Esetleg tartalmi ajánlás a Közbeszerzési Hatóságtól?
98. cikk / 153 Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban
Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
99. cikk / 153 Egybeszámítás különböző ajánlatkérők által lebonyolított eljárásokban
Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?
100. cikk / 153 Részvétel közbeszerzési eljárásban a résztvevő 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági szereplővel együtt
Kérdés: Indulhatunk-e közös ajánlattevőként egy olyan céggel, melynek 100 százalékos tulajdonosai vagyunk? Lehet-e ez a cég alvállalkozó, illetve önállóan ajánlattevő abban az eljárásban, ahol mi is ajánlatot teszünk? Lehet a saját alvállalkozónk, erőforrásunk?
