Fedezetkezelő bevonásának szükségessége

Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ettől azajánlatkérő eltekintsen. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.kormányrendelet Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát azépíttetőnek legkésőbb az építési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek ellentmondásossága

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
Részlet a válaszából: […] ...született meg, melyellentétben az e) pont felhatalmazásával, nem térhet el a Kbt. szabályaitól,csak kiegészítheti, részletezheti azokat. A kormányrendelet kérdéshez kapcsolódó része az alábbiakszerint szól:"Az ajánlatkérő által érvényesítendő követelmények8/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] ...162/2004. kormányrendelet 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdéseírja elő azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyeket a közösségi értékhatárfelét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérőköteles előírni az ajánlattevő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabályi hierarchia

Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályokeltérést, sőt bizonyos esetekben ellentmondást mutatnak. Jelen esetben azt ajogalkalmazási szabályt kell figyelembe venni, hogy kormányrendelet nálamagasabb szintű jogszabállyal, azaz törvénnyel ellentétes rendelkezést nemtartalmazhat, valamint azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Fedezetkezelői számla "feltöltése"

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység szerződés szerinti ellenértékének megfelelőfedezet igazolhatóan rendelkezésre álljon. A teljes fedezet átutalásáról akormányrendelet nem rendelkezik, ellenben szól a fedezetkezelői szerződéstartalmáról, mely 17. §-ának (9) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló – jelenleg,2009. október 1-jétől már hatálytalan – 290/2007. kormányrendeletet is. Amódosítás konkrétan leírja azt, hogy milyen tartalmi elemeket kell avállalkozói díjnak magában foglalnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első bekezdés kivételével a többibekezdést az egyszerű eljárásokra is alkalmazni kell, annak ellenére, hogyvélhetően figyelmetlenségből adódik a megfogalmazás. Az új építési beruházásravonatkozó szabályok igen gyorsan és átgondolatlanul kerültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Különleges jogorvoslati eljárás

Kérdés: A 143/2004. Korm. rendelet jogorvoslatra vonatkozó – véleményünk szerint meglehetősen hiányos – rendelkezései alapján hogyan kell a gyakorlatban eljárni? Mi az egyeztetés menete, az kötelező-e a jogorvoslat előtt, melyik bírósághoz lehet fordulni, mennyi a költsége, milyen határidővel stb.? És eközben megköthető-e a nyertes ajánlattevővel a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. Korm.rendelet meglehetősen szűkszavúan fogalmaz a jogorvoslattal kapcsolatban. Mivela kormányrendeletnek nem háttérjogszabálya a Kbt. – az ún. direktíva –, azirányelvek kivételi körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Egyoldalú jogcselekmények központosított közbeszerzésben

Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési igénye teljesítésére, azaz külön nemköt szerződést. A központosított közbeszerzés rendszerét szabályozó 168/2004.kormányrendelet hivatkozott 24. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a KSZF-nek akeretszerződésben kifejezetten rendelkeznie kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
1
…
51
52
53
…
63