360 cikk rendezése:
291. cikk / 360 Minősített ajánlattevők külön igazolási kötelezettsége
Kérdés: A Minősített Ajánlattevői Jegyzékbe történt felvétel mikor mentesít, és mikor nem mentesít a szükséges igazolások beszerzése alól? Miből derül ki egyértelműen az, hogy az illető közbeszerzési pályázat abba a kategóriába tartozik, amikor a jegyzékbe való felvétel ellenére be kell szerezni a szükséges igazolásokat?
292. cikk / 360 Köztartozások igazolása egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás esetén helyettesíthető-e a VPOP igazolása és a területileg illetékes APEH igazolása, valamint a tevékenységet igazoló cégbírósági bejegyzés, valamint egyéb hivatalos igazolás az ajánlattevő nyilatkozatával?
293. cikk / 360 Békéltetők névjegyzéke
Kérdés: Ha békéltetési eljárást szeretnénk kezdeményezni, honnan szerezhetünk információt a békéltetők személyéről?
294. cikk / 360 Igazolásnak minősülő dokumentumok a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. előírása szerint az igazolásokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. E vonatkozásban igazolásnak kell-e tekinteni például egy szakmai önéletrajzot, képesítést igazoló diplomát, létszámról szóló kimutatást, egy ISO-tanúsítványt, az éves beszámolókat, az áru minőségtanúsítványait? (Ha igen, akkor ez jelentős költségeket, munkát jelent minden pályázónak, értelmetlenül.) Nem lehetne-e ajánlásként kiadni, hogy pontosan mit lehet kérni eredetiben és mit nem, illetve azt, hogy egyes dokumentumokat elegendő legyen a nyertesnek a szerződéskötés előtt eredetiben bemutatni, és a pályázatban ezek esetében a másolat is megfelel?
295. cikk / 360 Közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatok érvényességi ideje
Kérdés: A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatok milyen időtartamra érvényesek? Közjegyző előtt tett nyilatkozat mikori keltezésű lehet az eredményhirdetéshez vagy a beadáshoz képest?
296. cikk / 360 Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra
Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
297. cikk / 360 Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
298. cikk / 360 Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
299. cikk / 360 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
300. cikk / 360 A műszaki-technikai sajátosság fogalmának értelmezése
Kérdés: Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?
