Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] A problémával a Közbeszerzési Levelek 18. számában, a 416.számú kérdés kapcsán foglalkoztunk, és válaszunkat elsődlegesen a KözbeszerzésekTanácsának Ajánlására alapoztuk. Figyelemmel arra, hogy a jelen kérdés irányaeltér a fentiekben utalttól, továbbá hogy a témakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

"Internetes" és papír alapú Közbeszerzési Értesítő eltérése

Kérdés: Előfordulhat-e eltérés az interneten található, illetve a papírra nyomott Közbeszerzési Értesítő tartalma között? Ha igen, melyik az irányadó? Mekkora az időbeli csúszás a kettő között?
Részlet a válaszából: […] Eltérés előfordulhat, azonban a jelenlegi szabályozásunkértelmében a "papírra nyomott" Közbeszerzési Értesítő tartalma az irányadó.Időbeli csúszás előfordul, mivel a megjelenő számok késéssel kerülnek fel azinternetre, azaz nem párhuzamosan megjelenésükkel olvashatók a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Többletnyilatkozat csatolásának szükségessége

Kérdés: Miért van/lehet szükség arra, hogy a közjegyző előtt megtett nyilatkozatok mellett az ajánlatkérő előírja, hogy egy olyan nyilatkozatot is csatolni kell, amely azt tanúsítja, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatomban szereplő adatok időközben nem módosultak, annak figyelembevételével, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatok a beadási határidőt megelőző napon születnek meg általában?
Részlet a válaszából: […] Közjegyzői nyilatkozattal igazolható például – aKözbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2004. augusztus 30-ánmegjelent számában közzétett tájékoztatója szerint – az a tény, hogy azajánlattevő nem áll a közbeszerzési ügyekben való részvételtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] Nyílt eljárásban annyi ajánlatot kell felbontani ésértékelni, amennyit az ajánlattételi határidőre benyújtottak a pályázók. Azeljárás tehát véleményünk szerint megfelelő volt.A kérdés második részénél feltehetően részajánlattételregondol a kérdező. A benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

KÉ-ben megjelenő felhívások az interneten

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő felhívások egységesek és strukturáltak. Tervezik-e, hogy ezek on-line formában kereshetők, szűrhetők legyenek az interneten?
Részlet a válaszából: […] A www.kozbeszerzes.hu hivatalos honlapon valóban nehézkes akeresés, az egyes számokat egyenként végig kell nézni, sokszor lassú ésproblémás a tárgyszó szerinti szűrés is. Hazánkban egyelőre a papíralapúKözbeszerzési Értesítő tekinthető hivatalos formának, azonban látva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Nyilatkozat mint okirat-helyettesítő eszköz egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának (1) bekezdése és 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok és cégkivonat helyett?
Részlet a válaszából: […] A nyilatkozat elegendő az igazolások tekintetében, de nemhelyettesítheti a cégkivonatot. Az ajánlatkérőnek elemi érdeke a cégkivonatmegléte, amelyet hiába ellenőrizhet le önmaga, a Kbt. nem az ajánlatkérőfeladatává teszi az ellenőrzést, hanem az ajánlattevőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes egyeztetések ellenére az Európai KözösségekHivatalos Kiadványai Hivatala (OPOCE) változtatott álláspontján, és nem fogadtabe a nem elektronikusan érkezett, 650 szónál hosszabb hirdetményeket. Aprobléma nem elsősorban a hirdetmény hosszával van – bár a hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] A joggyakorlat napjainkra egyértelművé tette, hogy a Kbt.300. § (6) bekezdésének felsorolása a törvény azon általános eljárásiszabályaira vonatkozik, amelyeket nem általában a közbeszerzési eljárásokszabályozása keretében, hanem egyes eljárástípusok szabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése értelmébenaz ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben azesetben kizárólag a 60-62. §-okban foglalt kizáró okokat lehet előírni. Akizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közbeszerzési tanácsadók "beszerzési forrása"

Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése szerint hivatalosközbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább háromévesszakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabály szerint -igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
13
14
15
23