Értékhatárok emelkedése

Kérdés: Ugye nem emelik meg az egyszerű közbeszerzés értékhatárait, mert akkor közbeszerzés nélkül "suba alatt elmennek" azok a munkák is, amelyeket a kis- és középvállalkozások idáig legalább "egyenesben" meg tudtak nyerni? (Javasoljuk kiterjeszteni az értékhatár felét el nem érő esetekre is a kötelező, Közbeszerzési Értesítőben való meghirdetést, ezzel is tovább erősíteni a nyilvánosságot és az igazi piaci viszonyok kialakulásának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás értékhatárainak megemelése szerepel amódosítási javaslatok között. A törvénymódosítási javaslat árubeszerzés ésszolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintra, építési beruházás esetén 15millió forintra emelné az értékhatárokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Tájékoztató szerződésmódosításról a Közbeszerzések Tanácsának

Kérdés: Mikor kötelező az egyszerű közbeszerzési eljárásban a szerződésmódosításról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben a felek aszerződésüket módosítják – alkalmazni kell a Kbt. 307. §-át, amelynekértelmében az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint aszerződés teljesítéséről külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az összes karbantartási anyagra változatlanul egyszerződést akarnak kötni, és ennek becsült (tervezett) értéke éves szinten 4-5millió forint, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll mindaddig, amígeredményes nem lesz az eljárásuk, és szerződést nem tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Alkalmasság közös ajánlattevők esetén

Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítő 2005. szeptember 23-án megjelent,110. számában a Közbeszerzések Tanácsa közzétette a 4/2004. számú módosítottajánlását, amely az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozók szerződésteljesítésére való alkalmasságát értelmezi, és többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés folyamatosan visszatér, amely az egyszerű eljárásszabályozásának félreérthetőségéből adódik, mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Igazolások alakiságának eltérő értelmezése

Kérdés: Problémánkat az eltérő ajánlatkérői jogértelmezés miatt vetjük fel. Eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell-e csatolni az ajánlattevőnek a következő okiratokat: mérnök-kamarai igazolás, végzettség igazolása, nyelvvizsga igazolása, mérlegek, hatósági, pénzintézeti igazolások, cégkivonat?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint – ahogyan erről már több alkalommal is szóvolt a Közbeszerzési Levelekben – az igazolások alakisága vonatkozásában a Kbt.20. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni, amelynek értelmében ahol a törvény aközbeszerzési eljárás során igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőköteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről különjogszabályban – 15/2004. IM rendelet – meghatározott minta szerint tájékoztatótkészíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Kihirdetettől eltérő ár megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett. A bontás után a Kbt. 254. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyalást kezdeményezett, amely tárgyaláson az árengedmények után eredményt hirdetett. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben a kihirdetett ártól eltérő (magasabb) ár jelent meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Hogyan lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az összegzés hibás, azt javítaniszükséges, mert a nyertesként kihirdetett árnál magasabb (más, tehátalacsonyabb sem) nem jelenhet meg a Közbeszerzési Értesítőben.Bár nem érkezett kérdés az eljárásra vonatkozóan, deszükségesnek tartom megjegyezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Utalványok beszerzéséről ismételten

Kérdés: Az egyes utalványok (például étkezési) beszerzésénél Önök a 28. számukban a beszerzés tárgyaként a szolgáltatást jelölték meg (ezzel ellentétes a 19. lapjukban a 462. számú kérdésre adott válasz, de egyébként a már Közbeszerzési Értesítőkben megjelent hirdetmények is, amelyek árubeszerzésként jelölik meg e beszerzést. Minek minősül tehát az utalványok beszerzése?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben szolgáltatásként értelmezzük, úgy a becsült értékbenem számít bele az utalványok értéke, könnyebb helyzetben vagyunk. Árubeszerzésesetében azonban igen, tehát az értékhatár eleve magasabb lesz. A gyakorlatvegyes, mindkét megoldás mellett szólnak érvek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték számításánál ezt elkülöníthetjük,úgy az árubeszerzés 20 millió forintos nemzeti értékhatára felét el nem érőmikrobuszbeszerzés hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás lefolytatásátteszi lehetővé. Ebben az esetben valóban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
12
13
14
23