Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jétől hatályos Kbt. az alábbi esetekbenutal a hiánypótlás kizárásának lehetőségére:– 20. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább akövetkezőket kell tartalmaznia:e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– 133. § (1) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] Ilyen megoldást a Kbt. nem ismer. Amennyiben nem számításihibára utal az ajánlatkérő, akkor nincs lehetőség a pontosításra, ha már azajánlati kötöttség beállt. Tárgyalásos eljárás esetében természetesen vanlehetőség az ajánlat nem nagy mértékű módosítására, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – véleményünk szerint – azt "sugallja", hogy atenderkiírást készítő ajánlatkérő nem ért a közbeszerzés tárgyához, mertvélhetően hiányoznak a megfelelő szakmai ismeretei, amiből az is következik,hogy – az egyébként nem megfelelő kiírás miatt – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás lehetőségének kizárása alkalmasság körében

Kérdés: Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás lehetőségének biztosítása 2009. április1-jétől ugyan kötelező, de annak körét a jogalkotó nem határozta meg pontosan.Azaz az ajánlatkérőnek lehetősége van a hiánypótlással érintett dokumentumokkörének szűkítésére. Amennyiben az ajánlatkérő pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás szabályozása a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől a hiánypótlás biztosítása kötelező azajánlatkérők számára. Az új hiánypótlási szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak a legszükségesebb szabályokat tartalmazza atárgyalás lebonyolításával kapcsolatban. Ennek megfelelően az ajánlattevőknekszabadsága van a tárgyalásos eljárásban nevesített tárgyalási fordulókkialakítása tekintetében, az alábbiak szerint. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás dokumentációjában az ajánlatkérőhatározza meg a megfelelő ajánlattételhez szükséges feltételrendszert. A Kbt.alapján mindenképpen része a dokumentációnak a közbeszerzési műszaki leírás,része az ajánlatkérő által összeállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás tárgyaszolgáltatás megrendelése, a közbeszerzési műszaki leírásnak a szolgáltatásteljesítésével kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat kell tartalmaznia. Ennekmeghatározása során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címke:

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A cél – mint az a kérdésből látható – az áramellátásbiztosítása. Mivel ehhez áramfejlesztő beépítése történik meg, valamint atovábbiakban az üzemeltetés is ehhez kapcsolódik, és az ajánlatkérő olyankonstrukciót szeretne megvalósítani, ami a lehető legkevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
22