158 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Magyar Bányászati Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén – saját hatáskörében – kérelemre tájékoztatást ad. Milyen költsége van az ilyen jellegű tájékoztatók megkérésének?

Kérdés: Az 1/2004. FMM rendelet a munkavédelmi feltételekről egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkozik, ugyanis a Kbt. IV. része, azon belül is 300. §-ának (6) bekezdésének taxatív felsorolása erre nem hivatkozik vissza? Az ajánlattevő egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az eljárás építési beruházás vagy szolgáltatás tárgyú, köteles-e a Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozatot megtenni?

Kérdés: A Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozat beadása kötelező-e, vagy azt csak akkor kell benyújtani, ha a kiíró kéri?

Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?

Kérdés: Milyen tartalommal kell az ajánlatot elkészíteni? Van-e hivatalos ajánlati iratminta? Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak-e általánosítható elvek?