162 cikk rendezése:
101. cikk / 162 Dokumentáció kiadásának célja
Kérdés: Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)
102. cikk / 162 Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
103. cikk / 162 Bejelentkezés további ajánlattevőként
Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
104. cikk / 162 Számítógép- és szoftverbeszerzés egybeszámítása
Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?
105. cikk / 162 Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén
Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
106. cikk / 162 Közbeszerzési kötelezettség uniós forrás elnyerése esetén
Kérdés: Ha egy cég uniós forrást nyert el nemzeti eljárásrendben, a projekt értékének 75 százalékát meghaladó mértékű pénzösszegnél lesz a vállalkozás beszerzése közbeszerzésköteles, vagy az elnyert pénzt nézem, például 52 M Ft-ot, és arra írok ki közbeszerzést?
107. cikk / 162 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
108. cikk / 162 Tárgyalásos eljárással kapcsolatos kérdések értelmezése
Kérdés: A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?
109. cikk / 162 Közbeszerzési tanácsadó bevonása nemzeti rezsimben
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdésében van az a mondat: "Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni." Ez igaz arra az esetre is, amikor a becsült érték nem haladja meg a közösségi értékhatárt, tehát nemzeti eljárásrendben is?
110. cikk / 162 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
