Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] Igen, létezik hasonlóan megosztott közbeszerzést végző céghazánkban (például a Magyar Posta Rt.). A kérdező a hulladékkezelésiszolgáltatása tekintetében a Kbt. 22. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik,de az nem tekinthető közszolgáltatásnak. A távhőszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Ajánlattétel internetes értesülés alapján

Kérdés: Az önkormányzat szabályozása szerint minden önkormányzati közbeszerzési eljárást a város honlapján közzé kell tenni. Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a felkért ajánlattevőkön kívül az internetről értesült ajánlattevő ajánlatot kíván tenni, köteles-e az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást számára kiadni, illetve az ajánlatát befogadni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás meghívásos eljáráshoz hasonlóeljárástípus, ahol az ajánlatkérő csak az általa meghívottak ajánlatát kötelesaz eljárásban figyelembe venni. De mindezt a törvény nem tiltja, tehát azajánlatkérő önálló döntése, hogy a "hívatlan" ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alkalmazásábanszerződésnek az a megállapodás, amelyet– a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő (minisztérium,helyi önkormányzat stb.) és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévőgazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési összeghatár fogorvosi alapellátás vállalkozásba adása esetén

Kérdés: Egészségügyi szolgáltatás keretében a fogorvosi alapellátás önkormányzat részéről történő vállalkozásba adása esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Hogyan kell ilyen esetben a közbeszerzési összeghatárt meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsimben határozta meg a jogalkotó az ún.szolgáltatási koncesszió fogalmát. Ennek megfelelően a szolgáltatási koncesszióolyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérőellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] A részletes rendezési terv készítése nem azonos az egyébtervezési feladatok ellátásával, ezért az egybeszámításának szakmai okbóltörténő megtagadása egyéb tervezési feladatokkal indokolható. Ha az ajánlatkérőmeg tudja indokolni, hogy egyéb tervezési feladataira és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Igazolási módok korlátozása

Kérdés: Szabályosan jár-e el az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy árubeszerzés esetén a műszaki alkalmasság igazolása során az ajánlattevő alkalmasságát a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja esetében csak a szerződést kötő másik fél írásos igazolásával igazolhatja, vagyis kizárja a Kbt. 68. § (1) bekezdésének b) pontjában található másik igazolási módot, az ajánlattevői igazolási módot, a nyilatkozatot, ha a szerződést kötő másik fél nem a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...központi költségvetésiszerv, elkülönített állami pénzalap kezelője, társadalombiztosításiköltségvetési szerv; országos kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségiönkormányzati költségvetési szerv; helyi önkormányzat, kisebbségi településiönkormányzat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú cégek kapcsolata a közbeszerzésben

Kérdés: Várható-e a Kbt. módosítása az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek (gazdasági társaságok) közötti szolgáltatásmegrendelés és az ebben kapcsolódó árubeszerzés szabályozása terén – különös tekintettel a közszolgáltatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...a köztársasági elnök – hivatkozva az irányelvekre -megtagadta. Megállapítható, hogy a hatályos EU-direktívák nem adnak lehetőségetaz önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok előnyben részesítésére,amelynek ellenében lépni, s direktívaellenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] ...(a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzéssorán ajánlatkérésre feljogosított szervezet, ... a helyi önkormányzat, akisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, atelepülési önkormányzatok társulása, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Intézet által alapított közhasznú társaság megítélése

Kérdés: Hogyan kell kezelni az intézet által alapított közhasznú társaságot, ha beszerzése az egyéves időszak alatt meghaladja a 2 millió forintot (például karbantartói munka megrendelése esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...(A pontosság érdekében jelezzük, hogy a kérdésmegválaszolásánál abból az alaphelyzetből indultunk ki, miszerint az intézethelyi önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

A 10/2005. Korm. rendelet hatálya

Kérdés: Intézményünk városi önkormányzati tulajdonban lévő kórház. Vonatkozik-e ránk a 10/2005. Korm. rendelet? Jogosultak vagyunk-e például textilt és üzemanyagot kiírni a központi beszerző szervezet nélkül? Folyamatban van egy nyílt eljárás a teljes anyaggazdálkodással kapcsolatban (papírok, papíráruk – például borítékok, iratrendezők; egészségügyi termékek – tűk, fecskendők), ha ez sikertelen lesz, és ha vonatkozik ránk a fent említett rendelet, akkor mit kell tennünk (OEP finanszírozásúak vagyunk)?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel az OEP által finanszírozott intézményi jellegre,a 168/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az egészségügyiszolgáltatásokhoz kapcsolódó, a központosított közbeszerzési rendszer hatályaalá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
1
23
24
25
30