319 talált állásfoglalás a Ptk. kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?

Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)

Kérdés: Kijelentheti-e az ajánlatkérő, hogy a szerződéstervezet tartalmán nem lehet változtatni? Ilyen esetben az mitől tekintendő tervezetnek? Összhangban van ez a Ptk.-val?

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?

Kérdés: A kiírás szerint a konzorciumi szerződésben rendelkezni kell arról is, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért készfizető kezesként vállalnak felelősséget. Ez mit jelent? (Az egyetemleges felelősség valóban követelmény a konzorciumnál, de ezzel a meghatározással még nem találkoztunk eddig.)

Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?

Kérdés: Egy éve alakultunk, és közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni. A kiírás szerinti, a kiírást megelőző 36 hónapra nem tudunk referenciát felmutatni. Mi a megoldás ebben az esetben az alkalmasság igazolására? Indulhatunk így a tenderen?