Találati lista:
61. cikk / 102 Alkalmassági minimumkövetelmény előírásának módja
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet referenciára vonatkozó 15. §-a (1)–(3) bekezdéseinek a) pontja – a műszaki szakmai alkalmasság körében – egyaránt azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles három (építési beruházás esetén öt) év teljesítését figyelembe venni. Egyesek szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt csak úgy írhatja elő, hogy mindhárom (illetőleg öt) évre vonatkozóan összesen írja elő a referenciával való rendelkezést. Kérdés, hogy mindegyik évre – évente is – előírható-e a beszerzés tárgyával kapcsolatos referenciával rendelkezés [természetesen figyelemmel a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti követelményre]?
62. cikk / 102 Új Kbt. hatálybalépése előtti referenciák felhasználhatósága
Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
63. cikk / 102 Közszolgáltató referencialevél-igénye
Kérdés: Kérhet-e továbbra is a közszolgáltató referencialevelet?
64. cikk / 102 Referenciaigazolás hitelességének ellenőrzése
Kérdés: Leellenőrizhető a referenciaigazolás valóságtartalma közbeszerzés-köteles teljesítés alapján kiadott referencia esetén? Ha nem volt közbeszerzés-köteles a teljesítés, de tudjuk, hogy a referenciaigazolás tartalma valótlan, mit tehetünk?
65. cikk / 102 Referenciában megadott érték eltérése a Közbeszerzési Értesítőben közzétett szerződéses értéktől
Kérdés: A referenciaigazolásban az ajánlatkérő megadta a szerződés értékét, amely referenciát az ajánlattevő becsatolt. A szerződés értéke azonban nem egyezik meg a KÉ-ben közzétett szerződéses értékkel. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve ez von-e maga után valamilyen jogkövetkezményt az ajánlattevő, az ajánlat és az eljárás vonatkozásában? Idekapcsolódóan, lehetséges-e, hogy a közzétett érték és a tényleges teljesítés értéke eltér egymástól?
66. cikk / 102 Referenciaigazolás "származása"
Kérdés: Referenciaigazolás csak olyan munkáról csatolható be, melyet közbeszerzési eljárás nyerteseként végeztünk, vagy "szabadpiacról" is?
67. cikk / 102 Referencia igazolása új termék esetén
Kérdés: Amennyiben teljesen új, innovatív termékről van szó, amit még sehova nem szállítottunk, hogyan tudjuk teljesíteni a referenciaigazolást a beszerzés tárgyában?
68. cikk / 102 Igazolások, nyilatkozatok csatolásának megtagadása általános egyszerű eljárásban
Kérdés: Számos, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában található előírásként az ajánlattevők számára a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 68. §-a szerinti referenciaigazolások szerepeltetése az ajánlatban. Milyen alapon írhatja elő ezek ajánlathoz történő csatolását az ajánlatkérő, figyelembe véve, hogy a Kbt. VI. fejezete sem a 63. §-t, sem a 68. §-t nem hivatkozza be – lásd Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése és 249. §-ának (4) bekezdése? Jogosult-e az ajánlattevő a fentiekre hivatkozva megtagadni ezen nyilatkozat, illetve igazolások csatolását?
69. cikk / 102 Referencia egyedi termék beszerzése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő egyedi készüléket kíván vásárolni. Ebben az esetben miről kell referenciát adni? Cégemről, aki a pályázaton indul, vagy esetleg a külföldi gyártóról, aki a világon sok helyütt már eladott ilyen készüléket?
70. cikk / 102 Referencia megfelelősége
Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?
