105 talált cikk a referenciaigazolás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kritériumot írta ki a szakmai alkalmasságra egy szolgáltatás megrendeléséhez: "Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1. A Kbt. 194. §-a alapján – a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással – az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 évben tranzakció-kezelő rendszer bevezetésére vonatkozó referenciák ismertetése." Mi eddig mindig a 68. § (1) bekezdését, annak b) pontját alkalmaztuk úgy, hogy az ügyvezető igazgató nyilatkozott a referenciáinkról, mivel a mi referenciáink nem tartoznak a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alá. Alkalmazható-e most is a 68. (1) bekezdés b) pontja, illetve kötelesek vagyunk-e referenciaigazolást beadni?

Kérdés: Ha egy ajánlattevő erőforrást biztosító szervezetet von be, akkor ajánlattevő az egyik referenciáját igazolhatja-e az erőforrást biztosító szervezet, mert például nála épített egy csarnokot az ajánlattevő?

Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői tiltás, miszerint a referencia vonatkozásában az egy adott éven belül végzett több, kisebb értékű munka nem vonható össze egy referenciamunkaként, még abban az esetben sem, ha annak tárgya vagy a másik szerződő fél ugyanaz a szervezet?

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?

Kérdés: Milyen adatokat kérhet az ajánlatkérő egy referenciaigazolásban úgy, hogy az adatok ajánlattevő általi megadása még ne sértsen a közte és a referenciát adó között létrejött megállapodás vonatkozásában üzleti titkot? Amennyiben az ajánlatkérő kérése "túlzott", mit tehet az ajánlattevő?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának..." Mi egy német gyártó cég áruját száz százalékban szeretnénk egy itthoni közbeszerzési pályázaton magyar kft.-ként megajánlani. Mi, azaz a magyar kft. minden feltételnek megfelelünk, de az ajánlatadás egyedi feltétele egy nagy darabszámú azonos áru egyazon vevőnek történt referenciaszállítása, amit csak a német gyártó tud felmutatni. Ha a Kbt. szövegében "és" helyett "vagy" állna, úgy az számunkra egyértelmű lenne. Kérdésünk: elegendő a német alvállalkozó referenciaigazolása, vagy szükség lenne a miénkre is?

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?

Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?

Kérdés: Részvételi szakaszban van-e lehetőség a referencia önkéntes hiánypótlására, amennyiben a rangsort megváltoztatja a hiánypótlás? Ha igen, meddig, ha nem, miért nem?