Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...eseteket. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény 300. §-ánakkönnyítése arra az esetre vonatkozik, amikor nem bonyolítjukrészajánlattétellel a kérdést, valamint jóhiszeműen feltételezzük, hogy abeérkezett, ajánlatnak kinéző tárgy valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Részajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban kérhető-e részajánlat? [A Kbt. 300. § (6) bekezdés erre a lehetőségre nem utal vissza.]
Részlet a válaszából: […] ...előírásai megengedik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbanlehetővé tegye a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt(részajánlattétel). Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni aztis, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Elkésett ajánlat kezelése

Kérdés: Mi a teendő az elkésett ajánlattal? (Az eljárás tájékoztatójában a benyújtott ajánlatok számát fel kell tüntetni, ez részajánlattétel esetében a részajánlatok összege, tehát tudnom kell, hogy mit tartalmaz az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk az ajánlattevőket arra kötelezni, hogy aborítékon tüntessék fel ezt az információt is, ekkor nem kerülnek abba ahelyzetbe, hogy nem tudnak mit írni a tájékoztatóba. A Kbt. 88. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében az elkésett ajánlat érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?
Részlet a válaszából: […] ...ad arra nézve, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét milyen módon határozhatja meg, valamint lehetőséget ad a részajánlattételre is. Ezzel szemben a szóban forgó területen az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályozás kizárólag arra vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
12
13