1532 talált cikk a részvétel kifejezésre

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.

Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad az alkalmasság igazolása körében erőforrás-szervezet igénybevételére. A törvény 4. § 3/D. és 3/E. pontjai határozzák meg az erőforrás fogalmát. Jól gondolom, hogy egy erőforrást nyújtó szervezet úgy is biztosíthat erőforrást, hogy az nem a saját tulajdona, illetve referencia esetén nem a saját teljesítése – azzal, hogy az erőforrást ténylegesen tudja biztosítani, és feltéve, hogy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi befolyás áll fenn?

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy a Kbt. ilyen irányú rendelkezése hiányában az olyan erőforrást nyújtó szervezetnél, ahol többségi befolyásnak kell fennállnia, a többségi befolyást nem kell biztosítani a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt, csak az adott közbeszerzési eljárás során? Ha álláspontunk nem helytálló, akkor mi a következménye annak, ha a Kbt. 4. § 3/E. pontja szerinti többségi befolyás a szerződés teljesítésének időtartama alatt megszűnik?

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevőként indulna két cég, és az ajánlati kiírásban az szerepel, hogy a részvételre jelentkezőnek alkalmassági körben rendelkeznie kell egy adott tagsági jogviszonnyal, de a közös ajánlattevők közül csak az egyiknek van meg ez a tagsága, akkor az gondot jelent? Vagyis közös ajánlattevő esetén mind a kettő cégnek kellene rendelkeznie ezzel a jogosítvánnyal?

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás, a kivitelezéshez szükséges, egy cégtől beszerzendő anyag – mely anyagbeszerzés – meghaladja az ajánlati ár 10 százalékát. Kizárólag anyagbeszerzésről beszélünk, más egyéb szolgáltatásról nem, méghozzá nem egyedi, csak ehhez a beruházáshoz fejlesztett termékről. Kérdésem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozónak minősül-e az anyagbeszállító?

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?

Kérdés: A szerződés teljesítéséhez az alapanyagot egy másik cégtől vesszük. Ebben az esetben ez a cég alvállalkozónak minősül? Mi a helyzet akkor, ha ez az alapanyag egyedi gyártású, és a szerződés teljesítéséhez nekünk gyártja le vagy szerzi be a másik cég? És mi a helyzet akkor, ha kizárólag csak a gyártótól lehet beszerezni az alapanyagot, az kereskedelmi forgalomban nem kapható?