Szerződés előzetes aláírattatásának jogszerűsége

Kérdés: A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. konkrét rendelkezésébe a kérdésben szereplő eljárásnem ütközik. Ugyanakkor problémás amiatt, hogy az aláírt szerződési példányokatnem lehet, illetve nem szabad kiemelni az ajánlatból, mert ezáltal az ajánlategysége és megbonthatatlansága sérül, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi – mint kórház – közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor kötheti mega kórház a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezettel a kérdésbenszereplő hőszolgáltatási szerződést, ha az alábbi két feltétel teljesül:– a kórház a kft. felett teljes körű irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

A szerződés részteljesítéséről szóló tájékoztató gyakorisága

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében, a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Hogyan kell érteni azt, hogy a szerződés megkötésétől számítva évenként, azaz ez hónapra, napra vetítve mit jelent? Egy naptári évben elegendő egyszer – például januárban – valamennyi ilyen szerződés vonatkozásában tájékoztatót készíteni, vagy például hónapra, napra a megkötéstől számított egy évre kell az adott időintervallumra vonatkozó tájékoztatót elkészíteni?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban kialakult, szokásos megoldás az, hogy aszerződés évenkénti ún. fordulónapjára vonatkozóan készíti el ajánlatkérő atájékoztatót. Ezzel ugyanis teljesíti azt a törvényi célt, hogy minden évben éskb. egyéves időszakot felölelően ad – a HR. szerinti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] A törvénymódosításhoz valóban csatlakozott egy hivatalosindokolás "A 2005. évi XXIX. törvény indokolása a közbeszerzésekről szóló 2003.évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénymódosításáról" címmel. Az alábbiakban az idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a közbeszerzési törvény többrendelkezésének egybevetése alapján adhatjuk csak meg véleményünk szerint,amelyeket a következőkben ismertetünk.A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban lehetővé teheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében esélyegyenlőségetkell biztosítani az ajánlattevők számára, hogy ajánlatukat az ajánlatkérőszámára minél kedvezőbben alakítsák ki. Ebbe a konstrukcióba nem fér bele, hogyaz ajánlat elemeit meghatározva, a versenybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén

Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint – a kérdés tartalma alapján -késedelemről kevésbé beszélhetünk, feltéve ha előre nem látható okból húzódottel a II. ütem kiírása. Esetünkben ezért nem alkalmazható a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja, amely lehetővé teszi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
49
50
51
57