Ajánlatkérés DDP-paritás esetén

Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Ennek pontosítása az ajánlatkérő feladata, erre vonatkozóana Kbt. általános szabályai az irányadók. Amenynyiben a vámkezelés költsége nemegyértelmű, úgy azzal együtt érdemes az árat meghatározni, hiszen a továbbitranzakció nem része az eljárásnak, s a vámszabályokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Kötelező tervpályázat

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabályként – a 2. § értelmében – azonbeszerzésekre vonatkozik, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzéseik érdekében. Amennyiben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Egyedi szükségletek figyelembevétele a közbeszerzésben

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett egyedi igények (szükségletek) ellenérea közbeszerzési törvény megköveteli az egyszerű eljárás kiírását, amelyeredményezheti egyben, hogy például előnyösebb szállítási feltételeket stb.sikerül elérni, hiszen esetünkben nem csupán a gyógyszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség, és egyben szükség sincs a Kbt.-től valóeltérő eljárás meghatározására. A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálatiszempontja esetében valóban nem lehetséges a 90. § (2) bekezdésénekalkalmazása, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a közszolgáltatásra irányulómegállapodás mely része az, amelyet a felek visszteher – azaz ellenszolgáltatáskikötése – nélkül kötnek majd meg, az azonban egyértelmű, hogy lesz atevékenységnek egy olyan része is, amelyért az azt igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 330. §-ának (3) bekezdése alapján a KözbeszerzésiDöntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levőközbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatjaa Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt eljárás meglehetősen egyedi. AKbt. 2.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési törvény szerint kelleljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Minősített ajánlattevő ajánlati biztosítéka

Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték vonatkozásában a Kbt. 59. §-ának(5)–(6) bekezdései az alábbi előírásokat tartalmazzák:Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlatabenyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-eaz ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek.A Kbt. 88. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Mentesség az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 82. §-a – a közbeszerzési eljárás lefolytatásánakcéljával, illetve indokával összhangban, értelemszerűen – az ajánlatkérőkötelezettségévé teszi az ajánlatok elbírálását. Az ajánlatkérő azonbanmentesül e törvényi kötelezettség teljesítése alól abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
49
50
51
54