A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ezidáig utolsó módosítását 2005. május 13-ánhirdették ki, a kihirdetett szöveget később helyesbítették. A módosítás nemérintette az egyszerű eljárásokat, az kis terjedelmű, és a közbeszerzésitörvény következő területeit érinti.A Kbt. kiegészült egy új, 2/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó árubeszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének I) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a törvény alanyi hatálya alá tartozószervezetről van szó, amelynek tevékenysége jellegétől függetlenül – abeszerzési tárgyra és az értékre figyelve – visszterhes beszerzései tekintetébenközbeszerzési eljárást kell lebonyolítania. [A Kbt. 2. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] A joggyakorlat napjainkra egyértelművé tette, hogy a Kbt.300. § (6) bekezdésének felsorolása a törvény azon általános eljárásiszabályaira vonatkozik, amelyeket nem általában a közbeszerzési eljárásokszabályozása keretében, hanem egyes eljárástípusok szabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Pályázati díj kikötésének jogszerűsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tiltja ajánlati biztosíték megfogalmazását,illetve kérhetőségét egyszerű közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 59. §-ának (1)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Ajánlatkérő rendelkezésére álló keretösszeg mint feltétel

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételül szabhatja-e a neki rendelkezésre álló keretösszeget (forint), vagyis a keretösszegnél magasabb összeget senki ne kérjen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő felhívásában informálhatja a potenciálisajánlattevőket a rendelkezésre álló keretösszegről. A régi Kbt. esetében ennekmegkövetelése visszatérő probléma volt. Jelen szabályozásunk alapján nemkötelező, azonban lehetőség az ajánlatkérő számára, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek

Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdésének első mondata értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi ésgazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit ésigazolását.A kérdésből úgy tűnik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban bekövetkezett jogsértések miatta Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet fordulni, amelynek eljárása – a Kbt.322. §-a szerint – kérelemre vagy hivatalból indul.A jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a Kbt. 323. §-ának(1)–(5) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű, nyíltközbeszerzési eljárásokra vonatkozó 92. §-ának a)-g) pontjai alapján akkoreredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
48
49
50
54