Alvállalkozó megváltoztatása

Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (5)–(6) bekezdései alapján az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő és az összegezésben megjelölt második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. az ismertetés lehetőségét adja meg az ajánlatkérőnek a bontást követően, amennyiben úgy dönt. Egyébként az EKR-ben az irányadó adatot rögzíteni kell, melyről nem feltétlenül szerez az ajánlattevő tudomást. Erre vonatkozik a Kbt. 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Nem megfelelő szakember előírása

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetményben kerül közzétételre az az alkalmassági követelmény, mely a szakemberre vonatkozó részleteket tartalmazza. Ezt egészítheti ki az eljárási dokumentáció. Az alkalmassági követelményrendszer köti az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Alvállalkozói státusz időbelisége

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt esetben a munkavállaló szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt igazolna, ezért tárgyalni kell a kapacitást biztosító szervezetként való megjelölés kérdéskörét is az alvállalkozói státusz értékelése mellett.A Kbt. fogalmi rendszerében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek gyakorlatában terjedt el a termékváltás mint jogi kategória, amely a közbeszerzés merev rendszerében a többéves keretmegállapodások piaci viszonyokhoz való igazodásának jogszerű lehetőségét teremtette meg.A keretmegállapodásokban szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett keretmegállapodás keretében megszületett szerződés (közvetlen megrendelés) azonos megítélés alá esik, mint bármely más közbeszerzés eredményeként kötött szerződés.A kizáró okokra vonatkozó követelmények fennállása a szerződés teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
1
2
3
57