Alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrend a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Lehet-e a szerződésbe alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrendet beépíteni, szükségtelenné téve ezzel a szerződés módosítását ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja keretében kívánja az alvállalkozó-cserét szabályozni. A megoldás logikus lenne, mégsem javasolt. Gyenge pontja, hogy a változás pontos feltételeit és tartalmát is rögzíteni kell úgy, hogy kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a felek a megkötött szerződés értelmében megszüntethetik együttműködésüket, és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hirdetmény közzététele szerződésben rögzített tartalmi elem változása esetén

Kérdés: A Kbt 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulásról kell hirdetményt feladni akkor, ha például lehívom az opciót vagy indexálom az árat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra a szerződésmódosítási jogalapra vonatkozik, melyben már a szerződésben egyértelműen rögzített tartalmielem-változás történik. Az opció lehívása, vagy az ár inflációhoz kötött változása is ideértendő. Mivel ebben az esetben aktív módon nincs szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Későbbi szerződésmódosítás jóváhagyása az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Bele kell-e egyeznem abba, hogy az ajánlatkérő későbbi módosítása nyomán hosszabb lesz a teljesítés is? Van-e ennek kockázata?
Részlet a válaszából: […] A későbbi szerződésmódosításnak is konformnak kell lennie a Kbt. 141. §-ával, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget az ajánlatkérő beépíti a szerződésbe. Ettől a módosítás – azaz a szerződés módosulása – nem lesz automatikus, azaz nem meríti ki a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésének határidejére vonatkozó jogalapok esetfüggők, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mely jogalap a biztos megoldás a szerződés módosítása során. Két vonatkozó jogesetet érdemes egymás mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szerződésmódosítás jogszabályváltozásra tekintettel

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy kismértékű jogszabályváltozás miatt a szerződésben kismértékű módosítást hajtsunk végre úgy, hogy már az első szerződés így kerülne aláírásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-a egyértelműen rögzíti, hogy a szerződést a végleges feltételeknek megfelelően kell aláírni.A 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] A szerződés "karcsúsítása" vélhetően azt jelenti, hogy a tartalmat közös megegyezéssel a felek szeretnék egyszerűsíteni, a feladatokat csökkenteni, összességében kisebb mértékű munkák végzésére átalakítani annak tartalmát (tárgyát).Ebben a témában irányadó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] Valóban rendkívül sok hasonló ügyben hozott az elmúlt időszakban határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottság – D. 425/2019, D. 427/2019, D. 421/2019, D. 419/2019 stb. -, ahol kifejezetten nem biztosította, vagy nem időben biztosította a nyilvánosságot az ajánlatkérő. A jogalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás esetében köthető-e szerződés, amennyiben az eljárásnak vége? (Későbbi hatályba léptetésre gondolok.) Ha időközben szerződésmódosításra is szükség van, akkor azt is módosíthatom úgy, hogy annak hatálybalépése feltételesen valósuljon meg? Módosíthatom-e a hatálybalépést úgy, hogy kiderül, hogy mégsem támogatott az eljárás, ennek ellenére saját forrásból megvalósítom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 135. §-ának (12) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult felfüggesztő feltételt kikötni. Mivel az ajánlatkérőnek szerződéskötési kötelezettsége van, így valójában a feltételes közbeszerzési eljárás esetében sem mentesül a szerződéskötés alól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
…
5
6
7
…
24