Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, melyek az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkoznak a Kbt. 37. § (4) bekezdés alapján, melyre a Közbeszerzési Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglévő óvodaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. Kérdésünk az, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot kértünk. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Árindex alkalmazása a szerződésben

Kérdés: Hároméves szerződést tervezünk kötni speciális alapanyagok beszerzésére. Az alapanyag jellemzője, hogy nagyon gyorsan változik az egységára. Ezért mi félévente tartanánk árfelülvizsgálatot, előre meghatároznánk, hogy melyik KSH-indexet alkalmazzuk, és automatizmusként kezelnénk a szerződésben az árak változását. Ez elegendő ahhoz, hogy szabályos legyen az árindexálásunk, és ne kelljen félévente szerződést módosítanunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződésben rögzített ár megváltoztatása esetén, ahogy egyébként minden szerződési tartalom megváltoztatása esetén is, figyelembe kell venni a Kbt.-nek a szerződések módosítására vonatkozó 141. §-ában foglalt rendelkezéseit. Ugyanakkor van olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek gyakorlatában terjedt el a termékváltás mint jogi kategória, amely a közbeszerzés merev rendszerében a többéves keretmegállapodások piaci viszonyokhoz való igazodásának jogszerű lehetőségét teremtette meg.A keretmegállapodásokban szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nem szerződésszerű teljesítés

Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő annak ellenére fizetett és kibocsátotta a szerződésszerű teljesítésről szóló nyilatkozatot, hogy az nem felelt meg a valóságnak. Az alábbiakban a büntetőjogi következményeket nem érintve kifejezetten a közbeszerzéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] A három érintett ügy, a 107/2025., 108/2025. és a 109/2025. ügyek esetében valóban meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egy kifejezetten komplex alanyi hatályvizsgálatot követően úgy vélte, a korábban kötött szerződések vonatkozásában megvalósult közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezik az Integritás Hatóságról és annak feladatköréről. Az Integritás Hatóság egyrészt elemző és javaslattevő feladatokat (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
1
2
3
…
26