1206 talált cikk a szerződés teljesítése kifejezésre

Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetén igazolható az előző, legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével ... Fentiek alapján – véleményünk szerint – a 67. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások nem szükségszerűen az ajánlattevő saját beruházásai kell, hogy legyenek, azaz a rendelkezés alapján az ajánlattevő alkalmasságát nem saját, hanem harmadik személy beruházásával is igazolhatja, azaz nem saját beruházását is referálhatja, azokra referenciaként hivatkozhat. Jól gondoljuk?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad az alkalmasság igazolása körében erőforrás-szervezet igénybevételére. A törvény 4. § 3/D. és 3/E. pontjai határozzák meg az erőforrás fogalmát. Jól gondolom, hogy egy erőforrást nyújtó szervezet úgy is biztosíthat erőforrást, hogy az nem a saját tulajdona, illetve referencia esetén nem a saját teljesítése – azzal, hogy az erőforrást ténylegesen tudja biztosítani, és feltéve, hogy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi befolyás áll fenn?

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy a Kbt. ilyen irányú rendelkezése hiányában az olyan erőforrást nyújtó szervezetnél, ahol többségi befolyásnak kell fennállnia, a többségi befolyást nem kell biztosítani a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt, csak az adott közbeszerzési eljárás során? Ha álláspontunk nem helytálló, akkor mi a következménye annak, ha a Kbt. 4. § 3/E. pontja szerinti többségi befolyás a szerződés teljesítésének időtartama alatt megszűnik?

Kérdés: Változhat-e a projekttársaság tulajdonosi összetétele, amennyiben valamely tag részesedését át szeretné ruházni a többiekre?

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevőként indulna két cég, és az ajánlati kiírásban az szerepel, hogy a részvételre jelentkezőnek alkalmassági körben rendelkeznie kell egy adott tagsági jogviszonnyal, de a közös ajánlattevők közül csak az egyiknek van meg ez a tagsága, akkor az gondot jelent? Vagyis közös ajánlattevő esetén mind a kettő cégnek kellene rendelkeznie ezzel a jogosítvánnyal?

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás, a kivitelezéshez szükséges, egy cégtől beszerzendő anyag – mely anyagbeszerzés – meghaladja az ajánlati ár 10 százalékát. Kizárólag anyagbeszerzésről beszélünk, más egyéb szolgáltatásról nem, méghozzá nem egyedi, csak ehhez a beruházáshoz fejlesztett termékről. Kérdésem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozónak minősül-e az anyagbeszállító?

Kérdés: A kiírás szerint igazolnunk kell, hogy bizonyos gépekkel társaságunk rendelkezik a szerződés teljesítéséhez. Ezek olyan különleges gépek, amelyeket nyertesség esetére természetesen beszerzünk, és a szerződés megkötésekor azok már rendelkezésünkre fognak állni, azonban mi minősül ebben az esetben hitelt érdemlő igazolásnak? Megrendelés csatolása a gépek vonatkozásában visszaigazolással a szállító részéről? Nyilatkozat, hogy rendelkezésre áll majd a géppark? És ha a szerződés időszakára béreljük a gépet, esetleg előbérleti szerződés? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük: ugye nem szükséges, hogy a gép cégünk tulajdonában legyen, bérelheti is azt?

Kérdés: A szerződés teljesítéséhez az alapanyagot egy másik cégtől vesszük. Ebben az esetben ez a cég alvállalkozónak minősül? Mi a helyzet akkor, ha ez az alapanyag egyedi gyártású, és a szerződés teljesítéséhez nekünk gyártja le vagy szerzi be a másik cég? És mi a helyzet akkor, ha kizárólag csak a gyártótól lehet beszerezni az alapanyagot, az kereskedelmi forgalomban nem kapható?

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?